A gyengébb minőségű szenek: faszén, tőzeg, lignit, továbbá a hulladékok égetése során jelentős mennyiségű és fajtájú káros anyag keletkezik egyrészt a tüzelésre nem alkalmas anyagok összetételből, másrészt a relatíve alacsonyabb égetési hőmérsékletből adódóan.
Az emberi szervezetre az égésből származó, szénalapú részecskéknek alapvetően gyulladást előidéző hatásuk van. A kisméretű részecske koncentráció rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága és vérrögösödés léphet fel. Az ultra finom részecskék szervezetbe való jutásuk során elsősorban szívritmuszavarokat, érszűkületet, megemelkedett szintű véralvadást és vérben megjelenő gyulladásfaktorok fellépését okozzák. Tehát a tüzelésre nem alkalmas anyagok égetése során felszabaduló káros anyagokból a legalacsonyabb koncentráció is egészségügyi károsodáshoz vezethet.
A fentiek mellett azonban nem elhanyagolhatóak a környezetre gyakorolt hatások sem. Az égés során keletkező szennyező anyagok akadályozzák a növények „légzését”, párologtatását és negatívan befolyásolják a fotoszintézis folyamatát. A kiülepedő szálló porok a felületükön megkötött vegyi anyagok, szerves és szervetlen anyagok miatt az épített környezetre is jelentős káros hatást fejtenek ki. A levegő páratartalmával, valamint a csapadékkal érintkezve maró hatásúvá válnak, tönkretéve elsősorban az épületek, hidak fém vázait (korróziós folyamtok) továbbá képesek feloldani a mészkőből készült kulturális örökségeket, szobrokat, épületeket (mállási folyamatok). Ezáltal jelentős anyagi károkat okoznak.
A fentiekre tekintettel a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. §-a szerint tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.
A Korm. rendelet 36. §-a alapján a levegőtisztaság-védelmi (légszennyezési) ügyben az elsőfokú hatósági jogkört – a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a területi környezetvédelmi hatóság gyakorolja.
A Korm. rendelet 36. § (2)-(5) bekezdésében foglalt kivételek:
A járási környezetvédelmi hatóság
- a legfeljebb 500 kWth névleges bemenő hőteljesítményű, háztartási és közintézmény tüzelőberendezés forrásával,
- az összesen 140 kWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű, nem az a) pont szerinti kizárólag füstgázt kibocsátó tüzelőberendezés forrásával,
- az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés forrásával,
- a nem gazdálkodó szervezet által végzett tevékenység okozta bűzterheléssel, és
- a nem gazdálkodó szervezet által működtetett diffúz légszennyező forrással kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben jár el első fokon.
Tehát amennyiben tüzelésre nem alkalmas anyagok égetését, illetve légszennyezést észlel, úgy a hatáskörrel rendelkező Veszprém Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályhoz (címe: 8200 Veszprém. József A. u. 36.) vagy a Veszprém Megyei Kormányhivatal Pápai Járási Hivatalához (8500 Pápa, Fő u. 12.) fordulhat közérdekű bejelentéssel.