Igazgatási, szociális és környezetvédelmi tárgyú ügyek ii.4
SZOCIÁLIS ÉS KÖZIGAZGATÁSI OSZTÁLY
8500 Pápa Fő u. 5.
Benecz Rita osztályvezető
Földszint 6.
Elérhetőségek:
Telefon
Email1; Email2
Ügyfélfogadási idő: minden hét szerdája 8.00- 12.00 és 13.00 -17.00 óráig
Szociális és Hatósági Csoport
dr. Hegedüs Laura csoportvezető
Földszint 8.
Ügyfélfogadási idő: megegyezik a hivatal ügyfélfogadási idejével
Igazgatási és Lakásügyi Csoport
Bakalár Attila csoportvezető
Földszint 7.
Telefon: 89/515-076
E-mail: kozigazgatas@papa.hu, lakasugy@papa.hu
Ügyfélfogadási idő: megegyezik a hivatal ügyfélfogadási idejével
|
Ügyintézők |
Ügykörök |
|
|
Pápa Város Jegyzője |
Pápa Város Polgármestere |
|
|
Turbók Flóra Tel: 89/515-075 Pápa, Fő u. 5. fsz. 10. |
|
|
|
Gyalog Éva Pápa, Fő u. 5. fsz. 10. |
|
|
|
Molnár-Gáti Nikolett Pápa, Fő u. 5. |
|
|
|
Heizer Zoltán Tel: 89/515-043 Pápa, Fő u. 5. fsz. 10 |
|
|
|
Füredi Mónika Tel: 89/515-078 Pápa, Fő utca 5. fsz. 9. |
|
|
|
Molnár Andrea Ágnes Tel.:89/515-056 Pápa, Fő u. 5. fsz. 9. |
|
|
|
Bognárné Som Andrea Tel: 89/515-057 Pápa, Fő utca 5. fsz. 9. |
|
|
|
Felber-Pócza Fanni Tel.: 89/515-046 Pápa, Fő u. 5. fsz. 9. |
|
|
|
Verőczei Csilla Krisztina Tel.: 89/515-077 Pápa, Fő u. 5. fsz. 9.
|
|
|
|
Balázs Dániel Pápa, Fő u. 5. fsz. 11.
|
|
|
|
Papp Tihamér Pápa, Fő u. 5. fsz. 11.
|
|
|
|
Győrffyné Varga Ramóna Pápa, Fő u. 5. fsz. 11.
|
|
|
|
Bakalár Attila Tel: 89/515-076 Pápa, Fő utca 5. fsz. 6.
|
- katasztrófavédelmi igazgatás (60 nap) |
|
Ügyintézés kezdeményezhető:
Személyesen a Pápai Polgármesteri Hivatalban és az ügyfélszolgálati irodán, postai úton, vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton.
A szociális igazgatási eljárás költség- és illetékmentes.
A Humánerőforrás Bizottság hatáskörébe tartozó feladatok körét Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 26/2014. (X.22.) önkormányzati rendelete tartalmazza, amely a rendeletek között megtekinthető.
Kapcsolódó jogszabályok:
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről
2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról
2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről
2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről
2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról
2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról
2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények
módosításáról
2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
2013. évi CLXXIV. törvény a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól
2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
2017. évi CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról
17/2015. (II.16.) Korm. rendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról
23/2011. (III.8.) Korm.rendelet a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről
41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról
55/2009. (III.13.) Korm.rendelet a vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról
57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól
63/2006. (III.27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól
149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
155/2015. (VI.25.) Korm. rendelet a jegyző társasházak feletti törvényességi felügyeletének eljárási szabályairól
173/2003. (IX.28.) Korm. rendelet a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról
210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről
221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól
239/2009. (X.20.) Korm.rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről
271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról
284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól
346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről
383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
531/2017. (XII.29.) Korm.rendelet az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján
eljáró szakhatóságok kijelöléséről
624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
20/2021. (V. 17.) AM rendelet az élelmiszerek és az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak előállításáról és forgalomba hozataláról
27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról
Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 4/2020. (II.14.) rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamit a gyermekek és a fiatal felnőttek rászorultságára tekintettel nyújtható ellátásokról és az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokról
Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2017. (IV.28.) önkormányzati rendelete a hivatali helyiségen és a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése engedélyezésének szabályairól, valamint a többletszolgáltatásokért fizetendő díjak mértékéről
Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének a köztisztaságról szóló 22/2023. (VI.29.) önkormányzati rendelete
Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének a környezet és a fás szárú növények védelméről szóló 23/2023. (VI.29.) önkormányzati rendelete
Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 28/2013. (XI.14.) önkormányzati rendelete az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 37/2020. (XII.21.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megsértésének jogkövetkezményeiről
Az ügyfeleket megillető jogok a hatósági eljárás során, illetve az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódóan
Törvény előtti egyenlőség és az egyenlő bánásmód követelménye
Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség és az egyenlő bánásmód. Ügyeiket a közigazgatósági hatóságnak indokolatlan megkülönböztetés és részlehajlás nélkül kell intéznie, a jogszabályban meghatározott határidőn belül, észszerű időben. (Ákr. 2. § (2) bekezdés)
Anyanyelv használatának joga
A közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. Ez azonban nem akadálya a konzuli tisztviselő és a külpolitikáért felelős miniszter eljárása során más nyelv használatának. (Ákr. 20. § (1) bekezdés)
Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli, tolmácsot kell alkalmazni. Ha az ügyben eljáró hatóság el nem járó tagja, valamint - ha az a tényállás tisztázásához elengedhetetlen - az ellenőrzés helyszínén tartózkodó, idegen nyelvet beszélő személy tolmácsként igénybe vehető. (Ákr. 73.§ (1)-(2) bekezdés)
Ha a hatóság nem magyar állampolgár, a magyar nyelvet nem ismerő természetes személy ügyfél ügyében magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali eljárási cselekménnyel járó eljárást, vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a magyar hatósághoz, a hatóság gondoskodik arról, hogy az ügyfelet ne érje joghátrány a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt. (Ákr. 21. § (1) bekezdés)
Ebben az esetben az eljáró hatóság viseli a nyelvhasználat során felmerült fordítási és tolmácsolási költséget.
A magyar nyelvet nem ismerő ügyfél - a fordítási és tolmácsolási költség előlegezése és viselése mellett - az előző bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben is kérheti, hogy a hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét. (Ákr. 21. § (2) bekezdés)
Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője hallássérült, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell meghallgatni, vagy a meghallgatás helyett a jelen lévő hallássérült írásban is nyilatkozatot tehet. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője siketvak, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell meghallgatni. Ha a jelen lévő ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője beszédfogyatékos, kérésére a meghallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot. (Ákr. 29. § (3) bekezdés)
Jogszabályban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog
Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik. Az ügyintézési határidő automatikus döntéshozatal esetén huszonnégy óra, sommás eljárásban nyolc nap, teljes eljárásban hatvan nap. Teljes eljárásra meghatározott ügyintézési határidőnél hosszabb határidőt törvény, rövidebb határidőt jogszabály állapíthat meg. (Ákr. 50. § (1)-(3) bekezdés)
Az ügyet soron kívül kell elintézni, ha
- kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége indokolja,
- ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy
- ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy
- ha a közbiztonság, közrend vagy nemzetbiztonság érdekében egyaránt szükséges.
(Ákr. 50. § (8) bekezdés)
Az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezésének időpontjában indul. (Ákr. 37. § (2) bekezdés)
A hivatalbóli eljárás az első eljárási cselekmény elvégzésnek napján kezdődik. (Ákr. 104. § (3) bekezdés)
Az Ákr. meghatározza azokat az okokat, amelyek az ügyintézési határidőbe nem tartoznak bele:
- az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és
- ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye – az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama.
(Ákr. 50. § (5) bekezdés)
Iratbetekintési jog
Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba tekinthet be.
Harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges. (Ákr. 33. § (1)-(3) bekezdés)
Törvény egyes ügyfajtákban meghatározhatja az iratbetekintés további felételeit, az iratbetekintésre jogosult személyek körét. (Ákr. 33. § (6) bekezdés)
Nem lehet betekinteni a döntés tervezetébe. Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az adat - ide nem értve a minősített adatot - megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat a törvényben biztosított jogai gyakorlásában. (Ákr. 34. § (1)-(2) bekezdés)
A hatóság a kérelem alapján az iratbetekintést biztosítja - az eljárás befejezését követően is -, vagy azt végzésben elutasítja. (Ákr. 34. § (3) bekezdés)
Nyilatkozattétel joga
Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel. (Ákr. 63. §)
Ügyféli jogok a bizonyítással kapcsolatban
Bizonyítás indítványozásának joga
Ha jogszabály nem zárja ki, az ügyfél a nyilatkozatával pótolhatja a hiányzó bizonyítékot, ha annak beszerzése nem lehetséges. (Ákr. 64. § (1) bekezdés)
A hatóság figyelmezteti az ügyfelet jogaira, kötelességeire és a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú bizonyíték szolgáltatásának jogkövetkezményeire. (Ákr. 64. § (3) bekezdés)
Bizonyítékok megismerésének joga
Ha a hatóság az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, melynek során a hatóság nem biztosította, hogy az ügyfél minden bizonyítékot megismerjen, annak befejezését követően értesíti az ügyfelet, hogy - az iratokba való betekintés szabályai figyelembevételével - megismerhesse a bizonyítékokat, és további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthessen elő. (Ákr. 76. §)
Jogorvoslathoz való jog
Amennyiben az ügyfél sérelmezi a közigazgatási hatóság döntését, akkor jogorvoslati jogával élhet.
Kérelemre induló jogorvoslati eljárások a közigazgatási per és a fellebbezési eljárás. (Ákr. 113. § (1) bekezdés)
Hivatalból induló jogorvoslati lejárások a - döntés módosítása vagy visszavonása a hatóság saját hatáskörében, a felügyeleti eljárás, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás és fellépés nyomán indított eljárás. (Ákr.113. § (2) bekezdés)
Költségmentesség iránti kérelem előterjesztésének joga
A hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére, vagy törvényben meghatározott más fontos okból költségmentességet engedélyezhet.
A költségmentesség az eljárási költség előlegezése és viselése alóli teljes vagy részleges mentességet jelent.
A költségmentesség a kérelem előterjesztésétől kezdve az eljárás egész tartamára és a végrehajtási eljárásra terjed ki. A hatóság előlegezi az ügyfél első alkalommal előterjesztett költségmentesség iránti kérelme benyújtásától az arról szóló döntés véglegessé válásáig terjedő időszakban felmerült olyan eljárási költséget, amelynek előlegezése az ügyfelet terhelné. (Ákr. 130. § (1)-(3) bekezdés)
Ügyfeleket terhelő kötelezettségek a hatósági eljárás során, illetve az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódóan
Jóhiszemű eljárás kötelezettsége
Az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni.
Senkinek a magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére.
Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell. A rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli. (Ákr. 6. § (1)-(3) bekezdés)
Megjelenési kötelezettség idézés kapcsán
Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a hatóság kötelezi, hogy a megjelölt helyen és időpontban jelenjen meg. Ha az idézett személy kora, egészségi állapota vagy más méltányolható ok miatt a hatóság előtt nem képes megjelenni, az idézett személyt a tartózkodási helyén is meg lehet hallgatni.
Az idézést – ha az ügy körülményeiből más nem következik – úgy kell közölni, hogy arról az idézett a meghallgatást megelőzően legalább öt nappal értesüljön.
Az idézésben meg kell jelölni, hogy a hatóság az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni. Az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire. (Ákr. 58. § (1)-(3) bekezdés)
Az idézett személy megjelenési kötelezettsége:
Ha az idézett személy a szabályszerű idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki, vagy utólag megfelelően nem igazolja, vagy az idézésre meghallgatásra alkalmatlan állapotban jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki, eljárási bírsággal sújtható.
Ha az idézett személy az idézésre nem jelent meg, és távolmaradását nem mentette ki, a rendőrség útján elővezettethető.
Ha a hatóságnak tudomása van arról, hogy az elővezetni kívánt személy a Magyar Honvédség tényleges állományú vagy a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, az elővezetés céljából az állományilletékes parancsnokot keresi meg.
Ha az idézett személy igazolja a távolmaradásának vagy eltávozásának menthető indokát, a hatóság visszavonja az eljárási bírságot megállapító és az elővezetést elrendelő végzést.
Ha jogi személy vagy egyéb szervezet szervezeti képviselője nem jelent meg az idézésre, és a képviselő nevét a törvényes képviselő a hatóság felhívására nem közli, a felhívott törvényes képviselő, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet eljárási bírsággal sújtható. Ebben az esetben az elővezetést a felhívott törvényes képviselővel szemben is alkalmazni lehet. (Ákr. 60. §)
Adatszolgáltatási kötelezettség a hivatalbóli eljárásban
A hivatalbóli eljárásban az ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Törvény vagy kormányrendelet jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére. Az adatszolgáltatást az ügyfél akkor tagadhatja meg, ha arra a tanúvallomást megtagadhatná. (Ákr. 105. § (1)-(2) bekezdés)
Igazmondási kötelezettség
Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít vagy elhallgat, illetve ha a kötelező adatszolgáltatás körében adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, eljárási bírsággal sújtható. (Ákr. 64. § (2)-(3) bekezdés)
A kötelezettségek megszegésének következményeként kiszabható eljárási bírság
Azt, aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, a hatóság az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi, illetve eljárási bírsággal sújthatja.
Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege - ha törvény másként nem rendelkezik - természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint.
Az eljárási bírság kiszabásánál a hatóság figyelembe veszi a jogellenes magatartás súlyát, - ha az erre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak - az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét. (Ákr. 77. § (1)-(3) bekezdés)