Lakossági tájékoztató - levegőtisztaság védelmi felhívás

 

A gyengébb minőségű szenek: faszén, tőzeg, lignit, továbbá a hulladékok égetése során jelentős mennyiségű és fajtájú káros anyag keletkezik egyrészt a tüzelésre nem alkalmas anyagok összetételből, másrészt a relatíve alacsonyabb égetési hőmérsékletből adódóan.

Az emberi szervezetre az égésből származó, szénalapú részecskéknek alapvetően gyulladást előidéző hatásuk van. A kisméretű részecske koncentráció rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága és vérrögösödés léphet fel. Az ultra finom részecskék szervezetbe való jutásuk során elsősorban szívritmuszavarokat, érszűkületet, megemelkedett szintű véralvadást és vérben megjelenő gyulladásfaktorok fellépését okozzák. Tehát a tüzelésre nem alkalmas anyagok égetése során felszabaduló káros anyagokból a legalacsonyabb koncentráció is egészségügyi károsodáshoz vezethet.

A fentiek mellett azonban nem elhanyagolhatóak a környezetre gyakorolt hatások sem. Az égés során keletkező szennyező anyagok akadályozzák a növények „légzését”, párologtatását és negatívan befolyásolják a fotoszintézis folyamatát. A kiülepedő szálló porok a felületükön megkötött vegyi anyagok, szerves és szervetlen anyagok miatt az épített környezetre is jelentős káros hatást fejtenek ki. A levegő páratartalmával, valamint a csapadékkal érintkezve maró hatásúvá válnak, tönkretéve elsősorban az épületek, hidak fém vázait (korróziós folyamtok) továbbá képesek feloldani a mészkőből készült kulturális örökségeket, szobrokat, épületeket (mállási folyamatok). Ezáltal jelentős anyagi károkat okoznak.

A fentiekre tekintettel a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. §-a szerint tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.

A Korm. rendelet 36. §-a alapján a levegőtisztaság-védelmi (légszennyezési) ügyben az elsőfokú hatósági jogkört - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a területi környezetvédelmi hatóság gyakorolja.

A Korm. rendelet 36. § (2)-(5) bekezdésében foglalt kivételek:

A járási környezetvédelmi hatóság

1. a legfeljebb 500 kW_th névleges bemenő hőteljesítményű, háztartási és közintézmény tüzelőberendezés forrásával,
2. az összesen 140 kW_th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű, nem az a) pont szerinti kizárólag füstgázt kibocsátó tüzelőberendezés forrásával,
3. az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés forrásával,
4. a nem gazdálkodó szervezet által végzett tevékenység okozta bűzterheléssel, és
5. a nem gazdálkodó szervezet által működtetett diffúz légszennyező forrással kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben jár el első fokon.

Tehát amennyiben tüzelésre nem alkalmas anyagok égetését, illetve légszennyezést észlel, úgy a hatáskörrel rendelkező Veszprém Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályhoz (címe: 8200 Veszprém. József A. u. 36.) vagy a Veszprém Megyei Kormányhivatal Pápai Járási Hivatalához (8500 Pápa, Fő u. 12.) fordulhat közérdekű bejelentéssel.