Jelenlegi hely

Szent István ünnepe: a múltra történő emlékezés és a jövőbe tekintés

- Milyen államot teremtettek elődeink, és - ezer év után mai magyarok - milyen államot szeretnénk mi magunknak, gyermekeinknek és unokáinknak? Ezer esztendővel ezelőtt eleink keresztény és független magyar államot teremtettek – többek között ezt a gondolatot emelte ki ünnepi beszédében Bocskay László, Pápa város önkormányzati képviselője ma este az augusztus 20-ai megemlékezésen.

Augusztus 20. államalapító Szent István király ünnepe, a keresztény magyar államalapítás és a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Pápa városa idén immár hagyományosan az Erzsébet ligetben szervezett méltóságteljes, színvonalas megemlékezést az egyik legrégebbi magyar ünnepnap alkalmából.
Az állami ünnepre Pápa Város Fúvószenekara fújta a toborzót, majd Pápa Város Bárdos Lajos Vegyeskarával közösen előadott Himnusz dallamaival kezdődött az ünnepélyes rendezvény. A közönség soraiban helyet foglalt dr. Kovács Zoltán államtitkár, országgyűlési képviselő, dr. Áldozó Tamás polgármester, Unger Tamás alpolgármester, Horváthné Farkas Andrea, a Pápai Járási Hivatal vezetője, Pápa város képviselőtestületének több tagja, a fegyveres erők és a katasztrófavédelem helyi vezetői.

Bocskay László ünnepi beszéde elején rámutatott: a magyar államalapítás ünnepe egyaránt alkalmas a múltra történő emlékezésre és a jövőbe tekintésre.
– Az államalapítás művét kiteljesítő Szent István királyunk nem a német-római császártól fogadja el a koronát, mert az politikai hűségesküt és a függetlenség csorbulását jelentené, hanem II. Szilveszter pápától fogadja el a Szent Koronát, és vele együtt az apostoli felhatalmazást. Azaz szabadon építheti fel a magyar egyház szervezetét, szabadon rendelkezik a pénzteremtés, a pénzkibocsátás jogával, szabadon él az adókivetés jogával, szabadon rendelkezik az ország erőforrás tartalékaival, vagyis szuverén államot teremt. A Szent István által felépített keresztény és független állam évszázadokon át védelmet és otthont nyújtott a Szent Korona népének.  – fogalmazott az önkormányzati képviselő.

Mint mondta, alig több mint 30 emberöltőnyi idő telt el Szent István államalapítása óta és ezen idő alatt sokan megtámadtak bennünket.  
- Jöttek törökök, tatárok, sújtottak világháborúk, különböző diktatórikus hatalmak próbáltak elnyomni, sőt egyes politikai erők még kiárulni is megpróbálták az országot, de a magyar nemzet mindig képes volt újra- és újra összefogni az elnyomás ellen. Ez a több mint ezer esztendő itt lüktet ereinkben. Itt munkál szokásainkban, jellemünkben, hitünkben, reményeinkben, itt munkál egész kultúránkban. Az egymás nyomába lépő nemzedékek sorsából mi magyarok megtanulhattuk, hogy a mi igazságunkat, a mi érdekeinket nekünk magyaroknak kell képviselnünk. Megtanultuk, hogy a bennünket megillető tiszteletet nekünk magunknak kell megkövetelnünk. Az elmúlt ezer évből megtanulhattuk azt is, hogy az ország gyarapodásának az a feltétele, hogy képesek legyünk megvédeni mindazt, ami a miénk  – fűzte hozzá a szónok.

Megjegyezte, egy modernkori népvándorlás indult el, és oly sok év után most ismét azzal kell szembenéznünk, hogy meg kell védenünk saját határainkat és vele együtt, mint oly sokszor a történelemben, Európa határait is.
– Az államalapítás idején és a mai napon is érvényes az, hogy a különböző kultúráknak el kell fogadni és tisztelni kell egymást. De a tisztelet nekünk magyaroknak is kijár. Az elfogadás és a tisztelet nem azt jelenti, hogy engedjük korlátok, szabályok és törvények nélkül elárasztani Magyarországot és Európát a bevándorlókkal. Az elfogadáshoz és tisztelethez az is hozzátartozik, hogy aki Magyarországra és Európába érkezik, az betartja a törvényeket és kulturális szabályokat, ahogy tették annak idején a kunok, örmények, szerbek, zsidók és még sorolhatnánk… A magyar történelem során mindig az összefogás segített, hogy a nemzet fenn tudjon maradni, gyarapodjon, megőrizze önbecsülését, kultúráját. Nekünk kell közös megoldást találnunk közös kérdéseinkre – zárta gondolatait Bocskay László.

A nemzeti ünnep folytatásában Pápa Város Bárdos Lajos Vegyeskara Erkel Ferenc Magyar király-himnuszát adta elő, majd Él a magyar címmel zenés-verses műsort tekinthetett meg a közönség Huzella Péter, Kossuth-díjas előadóművész, Ács Tamás és Tóth Péter, a Soproni Petődi Színház színészei tolmácsolásában. A közönség meghatódottan hallgatta és hangos tapssal nyilvánította tetszését Wass Albert, Dsida Jenő, Babits Mihály és más költők ünnepi alkalomhoz illő verseinek előadásáért. A szavalatokat követően a fúvószenekar a vegyeskarral együtt a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország című alkotás előadásával zárták az Erzsébet ligeti rendezvényt.
A színpadi műsort követően az ünneplő közösség a fúvószenekar vezetésével az Országzászló-emlékműhöz vonult, ahol koszorúkat helyeztek el az államalapítás tiszteletére, emlékére. Az augusztus 20-ai ünnepség a Szózattal ért véget.