Jelenlegi hely

A régi gettó területén sétáltak a Nemzetközi Holokauszt Emléknapon

A 2011-es évtől kezdve a zsinagógában tisztelgett az egykori izraelita közösség előtt Pápa Város Önkormányzata a Nemzetközi Holokauszt Emléknapon. Idén rendhagyó várostörténeti sétára hívták a város lakosságát. 
Simon Zsolt, az emlékséta vezetője az Esterházy-kastélytól indulva a belvároson keresztül, a zsinagógát érintve az Esterházy úton át a vasútállomásig vezette az érdeklődőket, s közben egy-egy állomáson mesélt az egykori eseményekről, történetekről.



Az emléktúrán sokan részt vettek
-A gettó útvonalát jártuk végig, bemutatva a városban azokat az épületeket, ahol egykoron a zsidók éltek. A zsidók a 17. századtól kezdve telepedtek meg Pápán. Első imaházuk egy 1714-es adat szerint a belső várban, a mai Esterházy-kastély környékén állt.  A séta ezért is az Esterházy-kastélytól indult, mivel itt meg lehetett tekinteni Esterházy Ferenc védlevelének másolatát, hiszen az izraelita hitközség tulajdonképpen csak 1748-ban alakult meg Esterházy Ferenc gróf védlevele alapján, aki az akkor még csak néhány tucatnyi itt élő zsidó család mellé továbbiak letelepedését engedélyezte. Így a 19. századra a Dunántúl egyik legvirágzóbb zsidó közössége alakult ki Pápán. Ekkor építették ki lakóházaikat, üzleteiket. A kastélytól a Kossuth utca irányába sétáltunk, ahol megtekintettük a tornyos Klaus-házat, ott volt a város egyik legnagyobb divatáruháza. Mellette az Esti Kornél Kávéházat tekintettük meg, ami csemegeként működött. A Petőfi utcán a Mayersberg-féle háznál is megálltunk, melynek lakója bádogos és vízvezeték szerelő volt. Ő bádogozta a nagytemplom és az evangélikus templom tetejét is. Gyermekei Budapestre költöztek, s az egyik legismertebb balett iskolát működtették Mayersberg néven.
Az emlékezők innen továbbhaladva a református ókollégiumhoz értek, ahol régen az imaház volt. 1841-ben kijelölték az új zsinagóga helyét egy, a Református Kollégiumhoz (a mai ókollégiumhoz) közeli telken, mely utcát Zsidó utcának is neveztek, mert a zsidó lakosság zöme a környéken élt. Az emlékséta keretében a résztvevők megtekintették a zsinagógát, az iskolát, illetve a rituális fürdőhelyet, ami a zsinagóga szomszédságában található. Útjuk a Bástya utcán keresztül a Kis tér felé vezetett, majd a régi strand területére érkeztek, ahol megálltak, hiszen oda vitték be egykoron a nőket motozásra. Az Esterházy utcán, a Bakony-ér partján az első épületnél, a Klaus Albert-féle sírkőkészítő háza előtt haladtak el, majd László András operatőr és Steiner Vilmos szeszkereskedő, hitközségi elnök házát is megtekintették. Az ő szerepe annyi volt, hogy ő fordította a közösséget az I. világháború után ortodox irányba.
-A pápai gettót június 2-án ürítették ki, június 5-én pedig marhavagonokba zsúfolva útnak indították Auschwitz felé – mondta el a séta vezetője. 

Simon Zsolt sok érdekes információt osztott meg a hallgatósággal
A népes csoport mécseseket gyújtott a vasútállomás előtt, majd Áldozó Tamás polgármester köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki részt vett az emléksétán. Mint mondta, a megemlékezés során végigjártak egy olyan utat, amely a pápai zsidó közösséget kísérte végig a Pápára való településtől a Pápáról való elűzésig. Felidézte, évtizedek után decemberben Pápán ismét volt hanuka ünnepe, ami a karácsony idejére eső zsidó ünnep. Ez azt mutatta, hogy az élet győz, van jövő, s van hagyomány, amit tovább lehet vinni. 
-Amennyiben a képviselőtestület úgy dönt, és felhatalmazást ad nekem arra, akkor aláírok egy testvérvárosi szándéknyilatkozatot Eilatban márciusban. Eilat egy stratégiai jelentőségű izraeli város. 18 testvérvárosa van, köztük Toronto, Los Angeles és Kampen is. Ők kerestek meg minket azzal, hogy legyen Pápa is a testvérvárosuk. Mi ezt megtiszteltetésnek tartjuk, s úgy érzem, ebben sok lehetősége lehet a pápaiaknak, hogy kilátogassanak hozzájuk, s ők is viszont hozzánk.