Jelenlegi hely

Pápa város évfordulói 2013-ban

Pápa város évfordulói 2013-ban

Pápa városnak nincs kéziratban vagy nyomtatásban összeállított történeti kronológiája, így minden évfordulónaptár készítéséhez át kell nézni a város történeti irodalmát, a helyi hírlapok bizonyos évfolyamait. Jelen áttekintés a legfontosabb évfordulós eseményeket tartalmazza. A kézirat átnézését és kiegészítését Somfai Balázs főlevéltárosnak és dr. Hermann István könyvtárigazgatónak köszönöm. A tisztelt olvasók, felhasználók észrevételeit e-mail címemre várom. 

1383. január 27. A pápai szombati vásárban a fehérvári káptalan emberei Mária királynő parancsára Ajkai Miklós jobbágyai által elkövett gyilkosság ügyében vizsgálatot tartottak, melynek során Lőrinc fia János pápai bírót (villicus) és 12 pápai esküdtet is meghallgattak. Ekkor a királynő falujának számító Pápa már fejlett önkormányzattal rendelkezett.

1488 A Gara nemzetség kihalásával a Szapolyai család kapta meg Pápát. Veszprém vármegye királyi adóösszeírásában Pápa állt az első helyen 236 portával (kapuval), Vásárhely (Somlóvásárhely) a második helyen 104 portával. Pápa a középkor végén a megye legnépesebb településének számított.

1543 júniusban Pápa tiszttartója lett Martonfalvai Imre, aki 1585-ben a városban fejezte be emlékiratát, az egyik a legkorábbi magyar önéletírást. Székesfehérvár bevétele (1543. szeptember 3.) után Ulema bég török és tatár csapatai Pápát is útba ejtették, de a várvédők határozott ellenállása miatt inkább Kemenesalja felé vonultak el.

1613 A pápai pajzs-, nyereggyártók, csiszárok, szíjgyártók, kovácsok és lakatgyártók egyesült céhe a nagyszombati anyacéhtől kiváltságlevelet kapott.

1638. június 21. Gróf Csáky László katolikus főúr oklevelet adott ki, melynek értelmében letelepíti Pápán a pálos rendet. A szerzetesek beindítják a gimnáziumi oktatást. 1638–1786 között a pálosok, 1806–1948 között a bencések tartották fenn az iskolát.

1638 A főplébánián megkezdték a katolikus anyakönyvek vezetését.

1683. július elején (3-án?) Bezerédy István pápai kapitány megadja magát a török ostromlóknak, miután azok a külvárost felégették, a lakosokat kardélre hányták. A törökök szeptember 12-i bécsi veresége után ismét magyar kézre került a város.

1683. szeptember 19. Született gróf galánthai Esterházy Ferenc (1683–1754) tárnokmester, Pápa város és a Pápa-ugod-devecseri uradalom földesura.

1693. november 25. Pápán született Szentilonay József (1693–1769) esztergomi kanonok, a pápai Szentilonay-szegényház alapítója (1756).

1703. március 25. Pápán lett plébános Moralits Ferenc későbbi esztergomi kanonok, aki Nagyszombatban hunyt el 1723. április 2-án.

1703. szeptember 19. I. Lipót Bécsben kiadott oklevelében a Pápán házat és telket bíró nemesek kérelmére megerőstítette a mezőváros korábbi kiváltságait.

1713. március 26. Kismartonban elhunyt herceg Esterházy Pál (1635–1713) nádor, költő, zeneszerző, Pápa egykori várkapitánya.

1723. augusztus 13. Veszprémben született, Pápán tanult, Debrecenben élt Weszprémi István (1723–1799) orvos, író.

1733 Nagyszombatban (Tirnaviae) megjelent szentmiklósi és óvári Pongrácz Gáspár pápai plébános Antidotum universale… kezdetű műve, amelyben közölte Pápa város leírását. A Descriptio Opidi Papa a legkorábbi helytörténeti művek egyike. (Magyar fordítását ifj. Hermann István közölte 1999-ben a Jókai Füzetek 26. számában.)

1738 Bod Péter Kősziklán épült ház ostroma címmel magyarul kiadta Kocsi Csergő Bálint (1647–1711 után) pápai kollégiumi professzor gályarabságról készült emlékiratát.

1743. február 19. Pápán született, itt tanított Táncz Menyhért, keresztnevén József (1743–1800) pálos szerzetes, a pálos iskoladrámák megörökítője. Ányos Pál is tanítványai közé tartozott.

1743 A Salétrom (a későbbi Batsányi János) utcában felépült a zsidó imaház.

1753. május 15. Ünnepélyesen megáldották a halastónál (a későbbi Tókerteknél) felállított Nepomuki Szent János-szobrot és a grófi kert mellett, a győri vámnál elhelyezett Szent Flórián szobrot. Az előbbi ma a volt strandfürdővel átellenben, a Flórián-szobor a volt Pártház előtt látható.

1763. január 24. Madaron született, rövid ideig Pápán szolgált Édes Gergely (1763–1847) református lelkész, költő, Kazinczy levelezőpartnere.

1783. március 29. II. József magyar király engedélyezte a pápai reformátusok szabad vallásgyakorlatát, melyet 1752-ben szüntettek meg. A nyilvános vallásgyakorlat május 2-án vette kezdetét.

1783 Császári rendelet beszüntette a pápai pálosok 1756 óta működő főiskoláját, melyben a rendi növendékek mellett világiak is tanulhattak filozófiát és teológiát.

1788. május 25. Szándékos gyújtogatás miatt leégett a belváros.

1788. október 18. Pesten elhunyt Fekete György ügyvéd, országbíró, Somogy vármegye országggyűlési képviselője. Pápán született 1711. március 13-án. Ügyvédi pályáját Bécsben, majd szülővárosában kezdte.

1788. december 14. Rétalapon születt, Pápán tanult Nagy Mihály (1788–1878) református lelkész, dunántúli püspök (1845–1874), író.

1788 Streibig József győri nyomdász fióküzemet létesített Pápán, amely a belsővárosi tűzvész miatt a következő évben Veszprémbe tette át székhelyét.

1793. október 3. Gróf Esterházy Károly örökös szerződést kötött a Belsővárossal az ún. extracontractualisták jogi helyzetének rendezéséről. Az extracontractualisták az 1732-ben kötött szerződés szerint még szerződésen kívűlek voltak, földesúri adómentességet élveztek, időközben azonban ingatlanaik adókötelessé váltak.

1803. április 12. Vaszaron született, a pápai bencés gimnáziumban tanult Ihász Gilbert Vince (1803–1891) premontrei szerzetes-tanár.

1803. október 17. Söjtörön született Deák Ferenc (1803–1876), aki az 1812/13. tanévet Pápán a bencés gimnáziumban végezte. Iskoláján, a mai Türr Gimnázium épületén (akkor még kívűl) 1896-ban avattak táblát; diákkori lakását 1935-ben jelölték emléktáblával a Korona u. 45. számú házon.

1813 Az egykori veszprémi kapu helyén felállították az ún. Halászkeresztet. 1969-ben, a „Lordok háza” építésekot elmozdították, kövei évekig a Nagytemplom oldalbejárata mellett hevertek. Ma a tókerti plébánia udvarán áll szépen helyreállítva.

1823. január 1. Kiskörösön született Petőfi Sándor (1823–1849) költő, aki az 1841/42. tanévet a pápai kollégiumban töltötte a VII. (logikai) osztály tanulójaként.

1823. április 30. Köveskálon született Balogh Gábor (1823–1908) jogász, 1848/49-es honvédtiszt, aki megírta visszaemlékezéseit. Jogot a református főiskolán tanult.

1833. július 6. Pápán született Bárány Ignác (1833–1882) szegedi, majd budapesti tanítóintézeti tanár, író, szerkesztő.

1833. december 31. Veszprémben született Óváry Lipót (eredetileg Alstädter Leopold) történész, levéltáros, 1848/49-es tűzér. A középiskolát Veszprémben és Pápán végezte.

1833 őszén Pápán a református kollégium bölcsészet tanszékén beiktatták Tarczy Lajost (1807–1881), aki Hegel eszméit népszerűsítette és 1841-ben megszervezte a Képzőtársulatot.

1833. november 25. Veszprémben született Jalsovics Aladár Károly bencés szerzetes-tanár, egyháztörténész, aki 1862-ig Pápán a bencés gimnáziumban tanított.

1838. május 26. A pápai Főiskolai Nyomda megkezdte működését.

1843. január 5. Devecserben született, Pápán tanult, Budapesten 1915. augusztus 18-án hunyt el Hoffmann Mór középiskolai tanár, szerkesztő, műfordító. 1869–1902 között Nagykanizsán élt. Fia Hevesi Sándor (Nagykanizsa, 1873. május. 3. – Bp., 1939. szept. 8.) rendező, színházigazgató, kritikus, író, műfordító.

1843. június 16. Vanyolán született, Pápán tanult Beliczay Lajos (1843–1878) győri ügyvéd, lapszerkesztő, költő.

1843. június 19. Kadarkúton született, Pápán tanult Bokor József (1843–1917) sárospataki professzor, a Magyar Filozófiai Társaság megalapítója, egyik elnöke.

1853. március 3. Pesten kivégezték Noszlopi Gáspár (1820–1853) ügyvédet, szolgabírót, a somogyi népfelkelés szervezőjét. A pápai református kollégiumban tanult.

1853. április 9. Veszprémben született, Pápán tanult ifj. Csolnoky Ferenc (1853–1941) orvos, kórházigazgató.

1853. szeptember 25. Nagyszőlősön született, Pápán tanult Éhen Gyula (1853–1932) jogász, szombathelyi városfejlesztő polgármester, országgyűlési képviselő.

1853 Az 1838 májusa óta működő református Főiskolai Nyomdát az Ókollégium épületében helyezték el.

1863. február 8. Ászáron született Borsos István (1863–1918) a pápai református gimnázium tanára, könyvtáros, művelődéstörténész.

1863. április 5. Pápán izraelita családba született Ney Bernát (1863–1938) a budapesti operaház énekese, a zeneakadémia kisegítő tanára.

1863. június 19. A Gömör és Kishont vármegyei Csízen született Ligárt Mihály (1863–1940) a pápai állami tanítóképző gyakorlóiskolájának tanítója, tankönyvíró, a városi kulturális közélet aktív tagja.

1863 Megalakult a Pápai Takarékpénztár és a Pápai Lövészegylet. Új evangélikus iskola és tanítólakás épült.

1873. január 22. Pápán elhunyt Kőszeghy József, a város 1850–1871 közötti plébánosa.

1873. június 23. Pápán született, Budapesten az ostrom alatt hunyt el Beck Ö. [Ödön] Fülöp (1873–1945) kiváló szobrász, érem- és plakettművész.

1873. november 15. – 1874. február 1. Pápa és Bakonyvidék címmel megjelent a város első hetilapja. (A lap történetét feldolgozta Áldozó Tamás: A pápai hírlapirodalom kezdetei 1873–1882. Pápa, 1993.)

1873. július 1. Nagyigmándon született Pápay József (1873–1931) nyelvész, az MTA könyvtárosa, debreceni egyetemi tanár, a finnugor összehasonlító nyelvészet üttőrője. Pápán, a református kollégiumban tanult. Kiadta Reguly osztják népköltési gyűjteményét.

1873. október 23. Mencshelyen született Lampérth Géza (1873–1934) író, költő, lapszerkesztő, aki a református gimnáziumban tanult. A kollégium történetét is megírta.

1873 A régi Anna-kápolnát lebontották, helyén megkezdték a templom építését, melyet 1875-ben mindenszentek napján Spránszky Ferenc esperes áldott meg. A nagykanizsai származású Wajdits Károly könyv- és papírkereskedést nyitott a városban. Édesapja, Wajdits János Nagykanizsán volt könyvkereskedő. A pápai bencés rendház 6000 kötetes könyvtárának díszes helyiséget készíttettek. Gyurátz Ferenc evangélikus lelkész kezdeményezésére megalakult az Evangélikus Nőegylet, az Iskolai és Népkönyvtár – a város első népiskolai könyvtára –, valamint az Evangélikus Iskolai Takarékpénztár.

1883. március 28. Nádasdladányban született Czeglédy Sándor (1883–1944) pápai teológiai professzor, bibliafordító, Kálvin János műveinek fordítója. A református gimnázium és a teológiai akadémia növendéke volt.

1883. augusztus 5. A Pápai Lapok beszámolt arról, hogy Balogh Alfréd perjel az irgalmasok pápai kórházát kibővíttette és korszerűsíttette.

1883. szeptember 2. Máramarosszigeten született, Gödöllőn hunyt el Hamuth János (1883–1947) pápai rendőrkapitány, majd polgármester (1933–1944).

1883. szeptember 18. Pápán született, itt és Frankfurtban tanult, Németországból 1936-ban Palesztinába vándorolt ki Breuer Izsák ügyvéd, aki Jeruzsálemben hunyt el 1946. július 10-én.

1883. november 23. Hajdúnánáson született, Pápán élt és hunyt el Lux Lajos András tanár, szakíró.

1883. október 14. Megnyitották a városi elsőfokú ipariskolát, melynek igazgatója Szelestey Lajos lett.

1883 Nobel Ármin nyomdász és könyvkereskedő megnyitotta könyvkötészetét.

1888. május 3. Budapesten hunyt el Liszkay József (1809–1888) református lelkész, teológiai tanár, egyháztörténész, a pápai református kollégium növendéke.

1888. május 20. – 1890. május 11. Magyar Gyula, majd V. Hullám József szerkesztésében megjelent a Pápai Hírlap c. hetilap.

1893. április 2. – 1894. április 1. Gold Lajos szerkesztésében és kiadásában megjelent a Pápai Független Újság közérdekű független társadalmi hetilap.

1893. május 23. Baján elhunyt a pápai születésű Mannheim József (1820–1893) tanár, tankönyvíró, a bajai zsidó iskola tanára.

1893. május 28. A városi színházban tartott díszközgyűlésen 269 taggal, három (irodalmi, zene- és képzőművészeti, színészeti) szakosztállyal, dr. Fenyvessy Ferenc elnökletével megalakult a Pápai Jókai Kör, amely 1944-ben átmenetileg megszűnt. Ezen időszakban a város legjelentősebb, legnagyobb hatású kulturális egyesülete volt. (1984. március 14-én szerveződött újjá, 1988-ban vált egyesületté, ma is működik.)

1893. május 30. Beregszászon született Bodolay Jenő (1893–1964) pápai festőművész, tanár.

1893. július 18. Pápán elhunyt Makara György (1821–1893) orvos, szakíró, Veszprém vármegye tiszteletbeli főorvosa, a város közéletének jeles alakja.

1893. július 30. Kulcsodon született, Pápán végzett teológiát Kúr Géza (1893–1981) református lelkész, egyháztörténész, aki az Egyesült Államokban hunyt el.

1893. augusztus 10. Budapesten született, Pápán végzett teológiát Bereczky Albert (1893–1966) református lelkész, dunamelléki püspök, országgyűlési képviselő, az egyházi békemozgalom egyik vezetője.

1893. november 25. Görzben elhunyt Pápai (Lip) Károly (1861–1893) nyelvész, etnográfus, a vogulok és osztjákok kutatója. Pápán született, középiskolai tanulmányait is itt végezte.

1903. január 6. Pápán elhunyt Körmendy Sándor (1829–1903) református lelkipásztor, belsősomogyi esperes, 1848-as nemzetőrtiszt, 1848/49-es honvédtiszt, a pápai református kollégium növendéke. A szabadságharc eseményeit kéziratos naplójában örökítette meg.

1903. január 22.  Bársonyoson elhunyt Bakonyvári Ildefonz (1857–1903) bencés szerzetes, tanár, történész. 1893–1896 között Pápán tanított, eközben megírta a katolikus gimnázium történetét.

1903. március 5. Lovaszpatonán született Bácsi Sándor (1903–1989) pápai evangélikus lelkész (1938–1956), az egyházzenei élet felvirágoztatója. Forradalmi szereplése miatt 1957-ben győri lelkészi állásából felfüggesztették és csak 1989-ben rehabilitáltáák.

1903. április 4. Budapesten elhunyt Füssy Tamás (1825–1903) bencés szerzetes-tanár, a pápai gimnázium tanára, író, szerkesztő.

1903. június 3. Veszprémben hunyt el Fenyvessy Ferenc (1855–1903) ügyvéd, publicista, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő, aki huzamosabb időn át Pápán élt. 1898-tól haláláig Veszprém vármegye főispánja volt.

1903. augusztus 31. Pápán született Kerekes Ilona (Németh Imréné), Pápa város polgármestere (1948–1950), majd tanácselnöke (1950–1958). Pápán hunyt el 1986. július 7-én.

1903. november 10. Komáromban született, a pápai református teológián és Bázelben tanult dr. Kathona Géza (1903–1989) református lelkész, egyház- és irodalomtörténész.

1903. december 19. – 1944. december 2. Megjelent a Pápai Hírlap c. hetilap, amelynek főszerkesztői teendőit 1913–1939 között Kőrös Endre református főgimnáziumi tanár látta el.

1913. január 28. Felsőkelecsényben született Nádasdy Lajos református lelkész, művelődéstörténész, a Pápai Református Gyűjtemények nyugalmazott munkatársa. Jelenleg Celldömölkön él.

1913. április 16. Ünnepélyesen felavatták a református Nőnevelő Intézet korszerűsített épületét.

1913. május 5. Mészáros Károly polgármestersége alatt megnyilt a közvágóhíd, amely a közfogyasztásra kerülő állatok levágására szolgált. Működését az 1910-ben átadott jéggyár segítette.

1913. augusztus 9. Kálisch Mór megnyitotta nyomdáját, amely azonban a háborús viszonyok miatt 1915-ben megszűnt.

1913. szeptember 30. Jánosházán született Somfai János (1913–2003) tanár, a Hámán Kató Általános Iskola igazgató-helyettese, újító.  Második világháborús naplószemelvényei 2001-ben jelentek meg.

1913 Ekkor fogtak hozzá az egykori veszprémi kapu helyén kialakult, város közlekedését akadályozó útszűkület eltüntetéséhez. A Tókert felőli lakóházat lebontották a Böröczky-dombon (ennek helyén állt sokáig a Marx-szobor). A másik oldalon álló házakat csak 1969-ben bontották le; helyükre beljebb ekkor épült a „Lordok háza”.

1923. február 13. Budapesten elhunyt Voyta Adolf (1834-1923) pápai születésű építész, memoáríró. Pápán ő tervezte többek közt az evangélikus templomot, paplakot és iskolát, a városi színházat, a Kluge-féle kékfestőt és lakóházat, valamint a belvárosi katolikus iskolát. Országosan ismerttá 500-800 személyes városi színházaival vált.

1923. június 8. Gyulafirátóton született Hadnagy László (1923–1995) tanár, muzeológus, a veszprémi Bakonyi Múzeum igazgatóhelyettese, a Pápai Helytörténeti Múzeum igazgatója, a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület alapító elnöke.

1923. szeptember 23. Cegléden született, Pápán 2009. december 18-án hunyt el Nagy Béla középiskolai rajztanár, festőművész.

1923. szeptember 28. Lepsényben született dr. Dékány Endre (1923–2010) református lelkész, egyház- és művelődéstörténész. A pápai teológián és a strasbourgi egyetemen tanult.

1923. november 12. Pápán született dr. Bodolay Géza (1923–2002) irodalomtörténész, a pápai református gimnázium egykori növendéke. Emlékeit Pápától Pápáig c. kéziratos visszaemlékezésében (Bp., 2000.) dolgozta fel.

1923. december 18. Elhunyt martonfalvai Martonfalvay Elek (1853–1923) ügyvéd, 1887-től Osvald Dániel polgármester mellett helyettes polgármester, 1894-től ügyvédi parxisából élt. A bencés és református gimnáziumban tanult, a református jogakadémát helyben végezte. Három műve jelent meg nyomtatásban. Vele a város egyik legrégibb nemes családja halt ki. – Az 1923. év során a Celli út mindkét oldalán külföldi kölcsönből ikerházak épültek a lakásínség enyhítésére.

1933. április 10. Budapesten hunyt el Concha Győző (1864–1933) tekintélyes jogász, konzervatív-szabadelvű állambölcsész, egyetemi tanár, a pápai bencés gimnázium egykori növendéke. 1901-től néhány évig tagja volt a Társadalomtudományi Társaságnak, de annak radikalizálódása miatt kilépett az egyesületből.

1933. április 16. Budapesten elhunyt a marcali születésű Kozma Andor (1861–1933) költő, író, műfordító, a református gimnázium egykori növendéke.

1933. november 27. Budapesten elhunyt a pápai születésű Vende Ernő (1861–1933) író, műfordító, pécsi középiskolai tanár.

1933 Megnyilt a Bacon Húsgyár. A Bakony-ér partján elkészült az Egészségház.

1933–1945 február között Hamuth János volt Pápa polgármestere

1938. április 12. Csikvándon született Kristóf Attila író, újságíró, a pápai Türr István Gimnázium növendéke. Jelenleg Budapesten él.

1943. január 1. Budapesten hunyt el dr. Hegedűs Lóránt (1872–1943) közgazdász, liberális, majd konzervatív politikus, a Társadalomtudományi Társaság (1901) alapítója, 1906-ig alelnöke. A Dunántúli Református Egyházkerületnek 1912-től haláláig világi tanácsbírója volt.

1943. március 8. Budapesten hunyt el a pápai születésű Sándor Imre (1892–1943) író, újságíró. 1920-tól Bécsben, majd Kassán élt, 1939-ben tért haza.

1943. március 23. Pápán született Mészárosné Stenger Katalin könyvtáros-tanár, helytörténész. Szülővárosában hunyt el 2010. november 29-én.

1943 Átadták a szövőgyári kultúrházat.

1953 Az előző évben létrehozott városi Sütőipari Vállalatot megyei vállalattá szervezték át. Az 1953. októberi összevonással a Pápai Textilgyár az ország legnagyobb tarkánszövő textilipari bázisa lett, mintegy 3200 dolgozót foglalkoztatott. A Kluge-féle kékfestő üzemet a Művelődésügyi Minisztérium műszaki és ipartörténeti műemlékké, 1962-ben kékfestő múzeummá nyilvánította.

1963. április 1. Fejér, Vas és Veszprém megye 23 téglagyárának összevonásával megalakult a Középdunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat.

1963. május 11. Budapesten elhunyt a devecseri születésű Diósi Géza (1895–1963) piarista szerzetes, irodalomtörténész, a pápai bencés gimnázium volt növendéke.

1963. június 30. A keszthelyi, pápai húsipari vállalat és a Veszprémi Vágóhíd összevonásával, kormányhatározattal létrehozták a Veszprém megyei Húsipari Vállalatot. A keszthelyi és veszprémi üzem a pápai központ egységeként működött.

1963. augusztus 29. Budapesten hunyt el a pápai születésű Körös Béla (1901–1963) kohómérnök, a Csepel Művek Öntödéjének vezetője, a Vasipari Kutatóintézet munkatársa.

1963. október 25. Pápán született, 1982-ben a Petőfi Sándor Gimnáziumban érettsgizett Szauer Ágoston tanár, költő.

1963. november 6. Pápán elhunyt dr. Pongrácz József (1885–1963) a pápai Református Teológiai Akadémia újszövetségi tanszékének professzora, az egyházkerületi könyvtár igazgatója, lapszerkesztő. Etén született, a gimnáziumot és teológiát Pápán végezte, majd ösztöndíjasként Skóciában (Edinburgh) tanult.

1963 Megalakult a Közép-Dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat.

1973. július 13. Budapesten elhunyt Mészáros Károly gépészmérnök, miniszterhelyettes, a Csepel Autógyár egykori igazgatója. Pápán született 1921. április 10-én.

1973. augusztus 3. Párizsban elhunyt Birkás Géza festőművész, a pápai református kollégium egykori növendéke. Pápán született 1929. január 23-án.

1973. október 6. Az Esterházy-kastély előtt felavatták Somogyi József Petőfi-szobrát.

1973 Borsosgyőr községet közigazgatásilag Pápához csatolták. Vörös Károly szerkesztésében Kis kamorámban gyertyát gyújték címmel Budapesten napvilágot látott a pápai születésű borbélylegény, Francsics Károly (1804–1880) naplója. Szintén a fővárosban jelent meg Bodolay Géza Petőfi diáktársaságai c. monográfiája, amely a pápai Képzőtársulatot is bemutatja.

1983. január 24. Budapesten elhunyt a felsőőri születésű dr. Benedek Sándor (1904–1983) református lelkész, teológus, teológiai professzor. A pápai teológiai akadémián, majd Bécsben, Marburgban, Baselben tanult. 1938-tól Pápán a gyakorlati teológia tanszéken helyettes, 1939-től rendes tanár volt.

1983. november 3. Tüskeváron elhunyt Molnár István (1906–1983) hittanár, az alsóvárosi Szent Anna plébánia megszervezője (1943), helytörténész, Pápa múltjának kutatója. Kéziratait a Veszprémi Érseki Levéltárban őrzik.

1988. március 19. New Yorkban elhunyt Linksz Arthur (1900–1988) szemorvos, tanár, aki a devecseri rabbi fiaként a pápai református főgimnáziumban tanult, 1918-ban érettségizett. Emlékirata Visszanézek… Ifjúkorom Magyarországon címmel New Yorkban jelent meg 1977-ben. Ebben életének 1938-ig terjedő szakaszait dolgozta fel, pápai éveiről nagy szeretettel írt.

1988. november 20. Budapesten hunyt el a tapolcafői születésű Csomasz Tóth Kálmán (1902–1988) református lelkész, zenetörténész, a pápai teológiai akadémia növendéke.

1988 tavaszán megkezdődött az evangélikus templom külső-belső felújítása. Őszén megalakult a Pápai Művelődéstörténeti Társaság. Az Alsóvárosi temetőben felállították a II. világháborús emlékművet.

1993. január 2. Elhunyt Somogyi József (1916–1993) szobrászművész, a pápai református kollégium növendéke, Pápa város díszpolgára (1981).

1993. február 2. Budapesten elhunyt Szíj Béla művészettörténész. Pápán született 1923. szeptember 3-án, tanulmányait a református gimnáziumban, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte.

1993. február 9. Pápa város képviselőtestülete a lemondott Kövy Zsolt helyére dr. Kontrát Károlyt választotta főállású alpolgármesterré.

1993. február 27. Tapolcafőn népszavazáson döntöttek arról, hogy nem válnak el Pápától, továbbra is a város részének tekintik magukat. Ugyanekkor temették el Hathalmon Jókay Lajos (1924–1993) élelmiszervegyészt, a Pápai Jókai Kör nagylelkű támogatóját, a kör tiszteletbeli és örökös tagját, a református gimnázium volt növendékét.

1993. április 3. A Huszár lakótelepi Helyőrségi Művelődési Házban repülőklub alakult Kovács Ernő elnökletével.

1993. május 9. Keszthelyen elhunyt dr. Németh Zoltán (1936–1993), Pápa város utolsó tanácselnöke (1979–1990).

1993. augusztus 13. Lezajlott a Petőfi Sándor Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola alapkőletételi ünnepsége.

1993. szeptember 11. Eltemették dr. Hiero István (1928–1993) volt kölni és párizsi plébánost, pápanyőgéri lakost, egykori pápai bencés diákot, a pápai egyesületek támogatóját.

1993. október 11. Budapesten elhunyt Lőrincze Lajos (1915–1993) nyelvész. Szentgálon született, a pápai református gimnázium növendéke, majd tanára, a Kollégiumi Lapok munkatársa volt.

1993. december 1. A Teveli úton átadták a Szociális Otthon második otthonházát, mely 35 időskorú kényelmes elhelyezését és gondozását tette lehetővé.

1993. december 4. Budapesten hunyt el dr. Vályi Nagy Ervin (1924-1993) református lelkész, teológiai tanár, filozófus, a Pápai Református Teológiai Akadémia egykori növendéke.

1993. december 9. Este 18 órakor megkezdődött a városi televízió kísérleti adása, melyet a Music TV csatornáján sugároztak.

1993 Az év folyamán a Tókertben megkezdődött a csatornahálózat kiépítése.

2003. május 3. A pápai tűzoltóság Flórián-napi ünnepségén átadták a Gelencsér Kálmán alezres, parancsnok kezdeményezésére létrehozott házi tűzoltó-múzeumot.

2003. június 26. A Pápai Napló híradása szerint a Veszprémi út mentén megkezdték a Szent Józsefről elnevezett katolikus kápolna és közösségi ház építését.

2003. augusztus 8. Megnyitotta kapuit a Várkert fürdő, melynek fedett részét csak később helyezték üzembe.

2003. szeptember 18. A Pápai Napló arról tudósított, hogy a képviselőtestület legutóbbi ülésén a városi stadionnak a Perutz-stadion nevet adta.

2003. október 19. Pápa város képviselőtestülete határozatott hozott a mintegy 5000 tételből álló Győry Endréné-féle muzeális gyűjteményének megvásárlásáról. A szerződést Győry Endréné közlése szerint november 24-én írták alá.

2003 őszén két szakon 10 hallgatóval egyetemi doktori képzés (PhD-képzés) indult a Veszprémi Egyetem pápai Pedagógiai Kutatóintézetében. Az év során felújították az evangélikis gyülekezeti házat. Év végére elkészült a 83-as út várost elkerülő részének második, befejező szakasza (a celli csomóponttól a Győr felé vezető elágazásig).

Összeállította: dr. Hudi József

(hudi@papacollege.hu)