Jelenlegi hely

Pápa város évfordulói 2012-ben

Pápa városnak nincs kéziratban vagy nyomtatásban összeállított történeti kronológiája, így minden évfordulónaptár készítéséhez át kell nézni a város történeti irodalmát, a helyi hírlapok bizonyos évfolyamait. Jelen áttekintés a legfontosabb évfordulós eseményeket tartalmazza. 1912-ig negyedszázados, azután 1992-ig évtizedes bontásban tüntettük fel az eseményeket. Kivételt a város 1732-es és 1842-es évfordulóival tettünk. A kézirat átnézését és kiegészítését Somfai Balázs levéltárvezetőnek és dr. Hermann István könyvtárigazgatónak köszönöm.

1612. június 19. A dunántúli református lelkészek a Körmenden tartott zsinaton Pathay István rohonci, korábban pápai lelkészt választották püspöknek. A Dunántúli Református Egyházkerület 2012-ben ennek kapcsán ünnepli megalakulásának 400. évfordulóját. Az év folyamán Kanizsai Pálfi János írót, énekszerzőt választották meg pápai református lelkésznek. (1629-ben mint németújvári lelkész lett a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke.)
Az év folyamán Török István földesúr jóváhagyta a mészáros céh szabályait.

1637 Elhunyt Pathai István református lelkész, teológus, énekszerző, aki 1585–1601 és 1626–1628 között szolgált Pápán.

1662 Esterházy Ferenc is megerősíti testvére, Esterházy Pál által a takácsoknak kiadott céhlevelet, továbbá a vargák céhlevelét.

1712. június 14. Pozsonyban kiadott kiváltságlevelében III. Károly király megerősíti Pápa mezőváros földesúri bíráskodásra, harmincadvám-mentességre és adómentességre vonatkozó privilégiumait. A korábbi kiváltságlevelek szövegét tartalmazó oklevelet Veszprém vármegye 1712. július 27-én Pápán tartott közgyűlésén hirdették ki először.
Az év folyamán a pestis megszűnésének  emlékére keresztet állítanak az Anna-téren.

1732. január 1. Gróf Esterházy Ferenc örökös szerződést kötött Pápa Belsőváros lakosaival, melyben 10 pontban szabályozta jogaikat és kötelezettségeiket. Az egyik pontot még ezen év október 13-án módosították. A szerződés 1842-ig meghatározta a Belsőváros és az attól igazgatásilag elkülönített Alsó- és Felsőváros fejlődését.

1732. november 19. Gróf Berényi Zsigmond egyházlátogatást tart a városi plébánián. A nép erkölcsét megfelelőnek ítéli. Két jámbor társulat működik ekkor: a Rózsafüzér Társulat és a Harmadrendűek Társulata a ferencesek vezetésével. A betegeket a Polgári Ispotályban ápolják.Ebben az évben a katolikus elemi iskolában német és magyar tanító működik.

1812–1813 Deák Ferenc a pápai bencés gimnáziumban tanul.

1842. június 13. Pápa városrészei: Alsó- és Felsőváros, Belváros örökös szerződésben mondta ki egyesülését. A korábban eltérően fejlődő városrészek közigazgatási egyesítése (20 tagú tanács, 80 tagú külső tanács felállítása) a város polgári fejlődést alapozta meg.
Októberben felállt az új önkormányzat, november 1-jén megtartották a tisztújítást. A folyamatot az tetőzte be, hogy a nemesi önkormányzat (község) 1848-ban megszűnt, a nemesi gyámság 1849-ben egyesült a polgári gyámsággal.

1862. április 24. Pápán született Beke Manó matematikus, az MTA tagja.
Az év folyamán a Főiskolai Nyomdában elkészül Molnár Aladár A magyar alkotmány történeti kifejlődése c. tankönyvének első kötete. Az év folyamán városi törvényszéket szerveztek.

1887. január 22. Elhunyt Kiss László polgármester.

1887. március 17. A városi tisztújító közgyűlésen Kiss László helyére Osváld Dániel városi tanácsnokot, helyettes polgármestert választották meg polgármesternek.

1887. október 16. A szegény sorsú városi lakosok tisztességes eltemetésének biztosítására megalakult a Pápai Általános Temetkezési Egylet
Az év folyamán a vidéki városok közül az elsők között megalakult a Pápai Leányegyesület.
A gazdák megalakították az Alsóvárosi Olvasókört, amelynek 1891-ben készült el az alapszabálya, melyet a belügyminiszter 1893-ban hagyott jóvá.
Gróf Esterházy Móric pápai birtokost Veszprém vármegye főispáni hivatalába iktatták.
Harmos Zoltán szerkesztésében megjelent A Pápa-vidéki Közművelődési Egyesület első évkönyve, amely az egyesület felolvasásait tartalmazza.

1912. január 6. Baldauf Gusztáv evangélikus püspöki titkár vezetésével, Nagy Pál karnagy irányításával megalakult a Pápai Ág. Hitv. Ev. Férfi Énekkar és Zenepártoló Egyesület.

1912. március 14. Pápán született Somfainé Pados Mária tanár, festőművész, helytörténet-kutató. Ugyanitt hunyt el 1995. június 24-én.

1912. május 9. Pápán 66 évesen elhunyt Schoor Ármin városi képviselő, az izraelita polgári fiúiskola igazgatója, a város közéletének meghatározó alakja.

1912. június 5. Budapesten elhunyt Cholnoky Viktor író, újságíró, szerkesztő, a modern magyar irodalom jelentős alakja, a pápai református gimnázium egykori növendéke.

1912június 12. Veszprémben elhunyt Horváth Lajos, a pápai járás főszolgabírája, aki a pápai közéletnek évtizedeken át egyik vezéregyénisége volt.

1912. november 17. A Pápai Közlöny hírül adta, hogy az elmúlt hét közepén Gáty Zoltán zeneiskolai igazgató vezetésével megalakult a Kamarazene Társaság.
 Az év során a Főiskolai Nyomdában elkészült Borsos István A pápai református főiskolai könyvtárának katalógusa c. munkájának II. kötete és megalakult a Tüdőbeteggondozó Egyesület.

1922. január 6. Trócsányi Zsolt elkészült Dosztojeszvkij Siheder c. művének magyar fordításával. Januárban megalakult a Pápai Leszámítoló Bank Rt.

1922. február 18. A Zimmermann utcában megnyílt az Anya- és Csecsemővédő Intézet.
 Az év folyamán a budapesti Hungária Műtrágya és Kénsavas Vegyigyár Rt. a Tarczy-majorban csontzsírt, csontlisztet és csontenyvet előállító vegyiüzemet alapított.
A kórház nyilvánossá vált.

1932. február 18. A városi közgyűlés dr. Tenzlinger József polgármester nyugdíjazásáról döntött.

1932. október 25. Pápán született Lendvai György író, dramaturg, a Magyar Rádió munkatársa.

1932. december 8. Megalakult a Revíziós Liga pápai csoportja, főtitkárrá dr. Sulyok Dezsőt választották.
Az év folyamán a Ligetben gróf Esterházy Tamás kétmedencés strandfürdőt építtetett.

1937. január 24. Pápán született Heitler László tanár, festőművész, művészeti író.

1937július 29. Bécsben elhunyt gróf Esterházy Móric, Veszprém vármegye főispánjának özvegye, született Stockau Paula grófnő, Pápa város jótevője. Július 31-én temették a gannai családi sírboltba.

1937. december 1. Kis Tivadar pápai könyvkereskedő megnyitotta kölcsönkönyvtárát, amely a legújabb irodalmat fillérekért tette hozzáférhetővé a lakosság számára.

1942. január. Trócsányi Dezső vezetésével népfőiskolai tanfolyam indult.

1942. augusztus 2. Dr. Simon György veszprémi nagyprépost felszentelte a kétévi munkával renovált ferences templomot. Az átalakítás művészi koncepcióját Závory Zoltán festőművész dolgozta ki.

1942december 3. Elhunyt Barcsi József, a református főgimnázium tanára, aki 33 éven át tanított.

1952. május 14. Miniszteri rendelet írta elő a járási könyvtárak felállítását és a körzeti könyvtárak átszervezését, amelynek következtében kialakult a Pápai Járási és Városi Könyvtár. A könyvtár 1958-ban Jókai Mór nevét vette fel.

1952. július 1. Átszervezték a Dunántúli református Egyházkerületet. Pápa és környéke ezentúl a Győr-Sopron-pápai Református Egyházmegyéhez tartozott.
Az év folyamán a vidéki iparfejlesztési program részeként Budapestről Pápára, a volt dohánygyárba költözött az Elekthermax Gyára.
Megalakult a Pápai Háziipari Szövetkezet 33 bedolgozó taggal. 1952–1956 között a Türr István Gimnáziumban tanult Kristóf Attila költő, újságíró.

1962. szeptember 7. Pápán elhunyt Trócsányi Dezső (1889–1962) teológiai tanár, művelődéstörténész.
Az év folyamán a Művelődésügyi Minisztérium múzeummá nyilvánította a Kluge-féle kékfestő üzemet.
Pápa helyett ettől az évtől a politikai szempontból jobban ellenőrizhető Veszprém lett a Dunántúli Református Egyházkerület székhelye. Győry Elemér püspök (1943–1961) helyét Békefi Benő (1962–1964) vette át.
A Várkertben hévíz tört fel.

1972 A református öregtemplomban megnyílt a Dunántúli Református Egyházkerület egyházművészeti és egyháztörténeti múzeuma. Ihászi pusztán megkezdte működését Pápa, a Pápai Állami Gazdaság és a Veszprém Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat együttműködésével létesült sertéskombinát, ahol évente több, mint 20 ezer hízót adtak át a húsiparnak.
Megépült az új szakmunkásképző intézet.
Elhunyt dr. Hencze Béla (1900–1972) magyar-francia szakos gimnáziumi tanár, szerkesztő, aki 1945-től haláláig Pápán élt.

1982. augusztus 25. Győrben elhunyt dr. Csoknyay József (1906–1982) történelem-földrajz szakos tanár, 1946–1958 között a Pápai Tanítóképző igazgatója.

1982november 24. Dunakesziben elhunyt Fazekas László költő, író, szerkesztő, aki 1924. július 20-án Pápán született és részben Pápán, részben az Egyesült Államokban töltötte gyermekkorát. Élményeit A megvallott gyermekkor c. önéletrajzi regényében örökítette meg (Bp., 1965.) Az év folyamán a város Ybl-díjat kapott.

1987 Megépült az első kerékpárút.

1992. február 28. Ünnepélyesen átadták az Elekthermax-bölcsőde helyén kialakított Otthonházat.

1992. június 12. dr. Márkus Mihály református püspök és dr. Kovács Zoltán polgármester szerződést kötött a református egyház részére visszajuttatandó ingatlanokról és a vitás kérdések rendezéséről.

1992. szeptember 4–6. A Batthyány Lajos Mezőgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola alapításának 100 éves jubileumát ünnepelte.

1992. szeptember 23. Pápa és a németországi Baden-Württenberg Tartományban lévő Schwetzingen város barátsági szerződést kötött.

1992. október 29. Budapesten öngyilkos lett Rácz Endre nyelvész, az ELTE egyetemi docense, aki 1947–1949 között Pápán volt gimnáziumi tanár. 1922. augusztus 21-én született Csákberényben.

1992. november 21. A Várkastély Nádortermében aláírták Pápa és a hollandiai Kampen testvérvárosi szerződését.
Az év folyamán kibővítették a tókertvárosi Szent Benedek templomot, melynek tornya két év múlva lett kész. Belső falképeit Ürmös Péter grafikus készítette 1996-ban.
Az év folyamán a városi önkormányzat „Pápa Városért” és „Pápa Város Díszoklevele” kitüntetést alapított.
Felavatták az ejtőernyős emlékművet.

Összeállította: dr. Hudi József