Jelenlegi hely

"Magyarország bennünk van!" - a Nemzeti Összetartozás Napja Pápán

Az ország számos pontján tartottak ma megemlékezéseket a nemzeti összetartozás napja alkalmából. Pápán a Millenniumi Emlékparkba várták az emlékezőket. A Himnusz hangjai után dr. Áldozó Tamás, városunk polgármestere mondott beszédet. 

Felidézte, hogy az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés értelmében a magyar királyság Horvátországgal együtt számolt területeinek 71 százalékát, lakosságának pedig több, mint a felét veszítette el, részletesen ismertetve az országot sújtó veszteségeket. A Trianon óta eltelt 96 évben a mindenkori magyar politika megkerülhetetlen kérdése lett a békekötés következményeihez való viszonyulás, tette hozzá dr. Áldozó Tamás, ez hol a revízió, hol az elhallgatás, hol a nemzet újraegyesítésének szándékában jelent meg. 

- A trianoni béke következményeit képesek lehetünk meghaladni. A trianoni béke következményeit, salakanyagát először a lelkünkből kell kitakarítani. Meg kell tisztítani a lelkünket, mert csak úgy lehetünk szabadok, jó patriótának kell lennünk és akkor képesek lehetünk arra, hogy nem külsőségekben, hamis szimbólumokkal való kérkedésben, de a lelkekben győztesek maradjunk, hogy gyógyítani tudjuk a Trianonban szerzett sebeket. Mert Magyarország bennünk van! Amikor a 96 évvel ezelőtti események következményeiről beszélünk, hajlamosak vagyunk azokat egy szempontból, az országhatárok változásának oldaláról megközelíteni. A határokat nézzük, a határokat számoljuk, a határokat tologatnánk, bár tudjuk, hogy lehetetlen; de amíg a határokkal bíbelődünk, addig nem vagyunk szabadok, amíg a határok rabjai vagyunk, addig nem vagyunk erősek, amíg a határokon kesergünk, addig nem vagyunk győztesek. Pedig lehetünk győztesek is; mert Magyarország bennünk van! - mondta.

Dr. Áldozó Tamás hangsúlyozta, hogy a trianoni béke gyalázatos volt, igazságtalan volt, embertelen volt, tragédiák sokaságának volt az okozója. " A trianoni béke következményei nemcsak a vesztes fél számára feldolgozhatatlanok, de igazából a nyertesei sem tudták a mai napig sem megemészteni. A történelem a békefeltételeket diktáló franciákkal sem bánt kesztyűs kézzel: ők ezekben az évtizedekben szenvedik el saját Trianonjukat, azt, hogy párizsi kerületek vesznek el, azt, hogy városaik vesznek el és lesznek más vallásúak, más nyelvűek, más kultúrájúak, azt, hogy országhatáraikon belül zsugorodik a francia élettér. Más példáján látjuk világosan azt, hogy mit kell elkerülnünk; az elmúlt évtizedekben megtanult keserves leckéből pedig azt, mit kell tennünk, hogy győztesek legyünk. Mi, magyarok, valamennyien; mert ahányszor egy magyar is a vesztesek közé kerül, mert ahány alkalommal elmulasztjuk megfogni a kezét, megsegíteni szükségben, mindig meghal egy darab Magyarországból is; abból a Magyarországból, amelyik a lelkekben ott él mindahány kontinensen, a Kárpátokon innen és túl, az Aldunánál és az Alföldön is: mert Magyarország bennünk van."

A rendezvényen közreműködött a Pápai Nyugdíjasok Érdekvédelmi-Érdekképviseleti Egyesületének Énekkara három dallal és az Irodalmi Színpad két tagja, Antal Ferencné és Gyimóti László egy-egy verssel. A rendezvény ideje alatt az elcsatolt területek emlékoszlopainál a Pápai Huszáregyesület tagjai álltak díszőrséget. A műsort követően a jelenlévők közösen keresték fel az Országzászló emlékművet, ahol a koszorúk elhelyezése után a Szózat hangjaival ért véget az emlékünnepség.