Jelenlegi hely

A magyar evangélikusoké a Luther-végrendelet

Megtartotta nyári szünet utáni első összejövetelét a Gyurátz Ferenc Gondolkodó Kör. Polgárdi Sándor esperes köszöntőjében elmondta, hogy a reformáció napjáig gyakrabban szerveznek programokat. A nyitóalkalom előadója dr. Csepregi Istvánné volt, aki Luther Márton végrendeletéről beszélt. Mint mondta, édesanyjától maradt rá örökül egy ezzel foglalkozó könyv, az adta előadása alapját.

Az összejövetelre zsúfolásig megtelt az evangélikus látogatóközpont, sőt, kint is ültek érdeklődők. A téma érdekes volt, az előadást felolvasások színesítették.

Luther Márton testamentumának története nem mindennapi. E dokumentum előzményei 1542 előttre nyúlnak vissza. Volt egy korábbi, 1537-es Luther-végrendelet, ez egy általános, eszmei jellegű dokumentum, a reformátori műnek az örökül hagyása. Ezzel szemben az 1542-es végrendelet Luther saját vagyonára, családjára vonatkozó, inkább „magán-végrendeletnek” minősül. Utóbbiban nem a reformációról, nem az egyházról, hanem családjáról, feleségéhez való viszonyáról van szó. Akkoriban szokatlan módon a reformátor nem gyermekeit tette meg örökösének, hanem feleségét, Bóra Katalint. Luther a végrendeletben is leírt indoklása szerint így akarta megakadályozni, hogy halála után felesége kiszolgáltatott helyzetbe kerüljön, gyermekeitől függjön. Luther nem volt gazdag ember, javait családja eltartására, rokonaik, tanítványai támogatására fordította.


Luther Márton halála után a végrendeletet elfogadta a szász választófejedelem, a testamentumot a leszármazottak őrizhették, aztán sokáig nyoma vész a dokumentumnak. Az 1700-as években egy befolyásos család birtokába jut, s náluk is maradt addig, míg el nem árverezik irattárukat és könyvtárukat. Ekkor a végrendeletet egy magyar műgyűjtő, Jankovich Miklós vásárolta meg. Jankovich Miklós ugyan befektetésként vette meg a dokumentumot, halála előtt azonban nemes gesztusként 1815-ös végrendeletében, annak 3. pontja szerint úgy intézkedett, hogy Luther testamentumát a magyarhoni evangélikus egyháznak adja át.
A 20. században Németország "szemet vetett" a végrendeletre. A diplomáciai csatározás évekig tartott, állítólag még Hitlert is megkérték, hogy gyakoroljon nyomást a magyar félre. A Magyarországi Evangélikus Egyház vezetősége végül nemet mondott a kérésre. Az elutasítást azzal indokolták, hogy a Jankovich Miklós-féle ajándékozási okmány kiköti: a megajándékozott fél nem idegenítheti el a neki átadott dokumentumot. Így aztán Luther végrendelete ma is a magyar evangélikusok birtokában van. 

Németország 2015 elején jelezte, hogy kölcsönkérné Luther Márton testamentumát arra a 2017-es wittenbergi kiállításra, amelyen a reformáció atyjához köthető 95 tárgyat mutatnak be. Több tárgyalást követően megállapodás született a végrendelet kölcsönadásáról, így most az értékes irat augusztustól novemberig Wittenbergben látható.