Jelenlegi hely

Kossuth példája ma is irányt mutat

Kossuth Lajos születésének 215., Pápa Város díszpolgárává választásának 130., a pápai Kossuth utca elnevezésének 125. évfordulója alkalmából rendeztek ma délután ünnepi megemlékezést a Városházán. A rendezvényen részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Pápa Város díszpolgára és dr. Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár, Pápa Város díszpolgára is.


A rendezvény kezdetén Kossuth Gergő énekelt Kossuth dalokat, majd dr. Áldozó Tamás polgármester köszöntötte a megjelenteket. Mint mondta, a 19. században négy díszpolgári cím adományozása mellett döntött a pápai képviselő-testület: 1875-ben Czimmermann János, 1887-ben Kossuth Lajos, 1891-ben Vaszary Kolos, 1893-ban Jókai Mór lett a város díszpolgára. A város képviselő-testületei az azóta eltelt időben is megőrizték azt a hagyományt, hogy díszpolgári címmel csak az igazán kimagasló teljesítményt ismerik el. Így Pápán máig kivételes esemény a díszpolgári cím adományozása. A polgármester beszédében köszönetet mondott Kerecsényi Zoltán önkormányzati képviselőnek és az „Elsősorban Pápai” Városbarát Egylet tagjainak, akik Kossuth Lajos emlékének ápolásában kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. 
Kövér László beszédében elmondta, ma Pápán három, Kossuth Lajoshoz kötődő évfordulót ünnepeltünk, de nem szabad elfelejtenünk, hogy további, Kossuthoz köthető évfordulók is várnak ránk a közeljövőben. Egyrészt az elkövetkező évben lesz az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulója, 2020-ban pedig a tragikus áron létrejött önálló magyar állam 100 esztendős évfordulója és a demokratikusan újjászületett független magyar állam 30 esztendős évfordulója is lesz. És nem feledkezhetünk meg az idei esztendőről sem, ami éppen a 150. az 1867-es kiegyezés óta. Ezek sorsfordító események a magyarság történetében. 

Kövér László házelnök úgy fogalmazott, Kossuth példája ma is irányt tud mutatni

A házelnök így szólt Kossuth Lajosról: „Az önrendelkező, független és szabad magyar állam eszméjének megvalósítása és eszményének éltető megerősítése az, amiért mi, magyarok nem csak mélyen tiszteljük, de mélyen szívünkbe is zártuk Kossuth Lajost. ... akinek példája irányt tud mutatni a 21. század magyarjainak is. Kossuth Lajos számunkra nem csak a múlt, hanem a jövő embere is.” A 20. századi történésekről szólva Kövér László úgy fogalmazott, a két világháború között a magyar emberek áldozatának és munkájának köszönhetően Magyarország azért tudott ismét sok tekintetben Európa vezető államává válni, mert soha nem mondott le a kossuthi gondolatról, azaz az állami függetlenségről, melyet csak az idegen hatalmak túlereje, a katonai megszállások tudták megtörni és felszámolni. 2020-ban harmincadik évfordulója lesz annak, hogy mi, magyarok, a kossuthi függetlenség jegyében megalapoztuk a szabad, független és szuverén magyar állam újjáépítését. Az összeomló kommunizmusból békés és demokratikus rendszerváltoztatással kimenekítettük az országot, majd 20 esztendő múlva sikerült lezárni a posztkommunizmus időszakát is Magyarországon. 2004-ben, uniós csatlakozásunkkor nem állami szuverenitásunkat ruháztuk át az Európai Unió intézményeire, hanem csak arról kötöttünk szerződést, hogy annak meghatározott elemeit szabad akaratunk és döntésünk alapján velük közösen gyakoroljuk, így nem bizonyultunk hűtlennek Kossuth politikai örökségéhez. 
Kövér László beszédének végén így fogalmazott: „Kossuth Lajos nem csak történelmünk egyik legnagyobb hatású államférfija, hanem az egyik legtisztábban és legmesszebbre látó politikai gondolkodója is. Tetteiben és írásaiban természetesen tükröződik a korszellem, a korabeli magyar vezető-réteg minden erénye és hibája, és világosan kirajzolódnak a nemzet előtt az adott korszak adta lehetőségek, kényszerpályák és zsákutcák is.”

Dr. Kovács Zoltán államtitkár H. Szabó Lajos helytörténészről is megemlékezett

Dr. Kovács Zoltán beszédében megemlékezett H. Szabó Lajos helytörténészről, felidézve a díszpolgárokkal kapcsolatos kiadványa szerkesztése idején folytatott beszélgetésüket. Ezt követően emlékeztetett arra, hogy Kövér László országgyűlési képviselőként, majd miniszterként is segítette Pápa Várost, ezért döntöttek úgy annak idején, hogy Kövér Lászlót díszpolgári címmel tüntetik ki. Ezt követően emlékeztetett, a Reformkor nagy változásokat hozott Pápa Város életében is, hiszen ekkor, 1848. június 16-án alakult meg az első választott képviselő-testület, és azóta ünnepeljük ezt a napot Pápa Város Napjaként. Az államtitkár ezután felidézte a város történetének főbb mérföldköveit. 
Az emlékünnepségen Kövér László és dr. Kovács Zoltán Eberhardt Károly emlékplakettet vehettek át dr. Áldozó tamástól.
A megemlékezést követően a polgármesteri hivatal aulájában Kossuth és kora címmel kamarakiállítás nyílt. A tárlat megnyitóján elsőként Vennes Györgyné, az „Elsősorban Pápai” Városbarát Egylet tagja szavalt, majd Gavlik István, a Kossuth Szövetség tiszteletbeli-örökös elnöke szólt a díszpolgári cím fontosságáról, illetve arról, hogy milyen fontos a történelmi hagyományok ápolása, megőrzése. Ezután Kerecsényi Zoltán elevenítette fel a most lezárult Kossuth Emlékév legfontosabb eseményeit, a történelmi helyek felkeresését, az emlékplakettek adományozását, majd az „Elsősorban Pápai” Városbarát Egylet terveiről is szólt.
A kiállítás megnyitóján Eberhardt Károly emlékplakettet vehetett át dr. Áldozó Tamás, Kanozsainé dr. Pék Mária címzetes főjegyző, dr. Hermann István könyvtárigazgató és Kossuth Gergő, majd dr. Áldozó Tamás mondott köszönetet Kerecsényi Zoltánnak a Kossuth Emlékév során végzett tevékenységéért. 
Az ünneplők ezt követően koszorút helyeztek el a Kossuth utcán álló Kossuth szobornál, és megkoszorúzták a Kossuth utca elején elhelyezett, új Kossuth emléktáblát is.
Az ünnepség végén Pápa Város Bárdos Lajos Vegyeskara énekelte el a Szózatot.