Jelenlegi hely

Áldozó Tamás a húsgyári tüntetésről

Hétfő délelőtt több mint ötven élőállat-beszállító demonstrált a Pápai Hús 1913 Kft. székhelye előtt, a gazdák pénzüket követelték. A tüntetésre Áldozó Tamás polgármester a Pápa Városi Televízió stúdiójában reagált.-A véleménynyilvánításnak ezt a formáját teljesen legálisnak tartom, ez olyan műfaj, ami elfogadott és a vélemény megerősítésére szolgál. Érdeklődéssel olvastam, néztem az erről szóló tudósításokat és azt láttam, hogy a felvételeken nagyon sok indulat fogalmazódik meg.
-Ugyanakkor a felvételeken az is látszik, mintha más történetet élne meg az önkormányzat és az új cégvezetés és mást sertés-beszállító gazdák, hiszen egészen más időpontokat, dátumokat lehetett hallani a tiltakozáson, mint amit önök eddig kommunikáltak.
-A történet egyre gazdagabb lesz részleteiben és nekem sokszor nem is nagyon állt össze, amit a vezérszónok akart mondani, mert az nagyon zavaros volt, és olyan részleteket említett a múltból, amiknek a megtörténtére én például nem emlékszem. Szerencsére a Pápai Hús története nagyon jól dokumentált, a sajtó által jól végigközvetített történet, amiben hatóságok, törvényszékek által hozott határozatok jelölik ki az egészen pontos határidőket és nem az emlékezet. Hogy visszautaljak a Csepregi Kálmán által mondottakra: azt mondta, hogy ő az új vezetéssel szerződött. Ilyen egészen biztosan nem történt, hiszen a Pápai Hús 1913 Kft-nek május 30-ig Politzer József volt az ügyvezetője, és május 31-től Uzsoky András. Az Uzsoky András vezette cég és a Csepregi Kálmán képviselte termelői csoport között semmilyen szerződés nem köttetett május 31-dike után, tehát Csepregi úr rosszul emlékszik.
-A március 6-i időpont nagyon sokszor elhangzott a demonstráción és a tiltakozók szerint március 6-dika óta az önkormányzat a többségi tulajdonos a társaságban. Ugyanakkor a cégbírósági bejegyzést április 22-én tették meg. Mi ez a két időpont?
-Én azt gondolom, sok termelőt alaposan félrevezettek, megtévesztettek ezekkel az időpontokkal. Március 6-án – a Pápa Városi Televízió archívumában is visszakereshető, az interneten bármikor meg lehet nézni –, azt jelentettem be egy sajtótájékoztatón, hogy aláírtuk az üzletrész-átruházási szerződéseket. Ezekhez a szerződésekhez, hogy érvényesek legyenek és a cégbírósági, törvényszéki eljárásban a tulajdonosváltozást elérjük velük még kellett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és a Magyar Fejlesztési Bank hozzájárulása. Mindez érvényességi kellék volt, azaz anélkül a törvényszék nem is foglalkozott volna ezzel a beadvánnyal, hiszen a két szervezet hozzájárulásával vált érvényessé ez a szerződés. Amint ezek a hozzájárulások megérkeztek, mi a hozzájárulásokkal együtt április 12-én ezeket a dokumentumokat beadtuk a cégbíróságra, a cégbíróság pedig április 22-én – április 12-ére visszaható hatállyal – a tulajdonosváltozást bejegyezte. Március 6-tól április 22-ig éppúgy a Nyugat-Agro Kft. és a Dedeko Kft. volt a meghatározó tulajdonosa ennek a társaságnak, mint korábban. Egyébként sok olyan a gazda tüntetett a Pápai Hús előtt, akik Nyugat-Agrosok voltak, tehát mondhatjuk, hogy ők egy olyan társasággal szemben adósodtak el, aminek saját maguk voltak a tulajdonosai.
-A gazdák közül volt, aki azt mondta, ha egy ház adás-vételéről van szó, akkor is onnan él az új tulajdonos, amikor a szerződést aláírják. Ez azt jelenti, hogy a Pápai Hús esetében más szabályok érvényesek?
-Egy ház adás-vételénél van ilyen, de ha azon a házon van jelzáloghitel, akkor az a szerződés is csak akkor érvényes, ha a hitelező pénzintézet hozzájárul az adás-vételhez, hiszen a pénzintézetnek nem mindegy, hogy az adott ingatlannak ki a tulajdonosa és mi a biztosíték arra, hogy az arra bejegyzett jelzálogot vissza is fizetik. Ennél a társaságnál is így volt ez, a bank hozzájárulását kellett ahhoz kérni, hogy a tulajdonosváltozás bekövetkezzék, amint pedig ez bekövetkezett, mi a cégbíróságnál azonnal jeleztük is.
-Ez a bejegyzési dátum az április 22-dike, a hatálya pedig április 12-dike.
-Igen. Április 22-ig úgy működött ez a gazdasági társaság, hogy az önkormányzat kontrollja nélkül, Politzer József ügyvezető teljes felelősséggel és kollégáira átruházott felelősséggel kötött ügyleteket ezekkel a gazdákkal és ígért nekik fizetést. Én ma azt gondolom, neki pontosan látnia kellett, hogy mire vállal kötelezettséget és azt a kötelezettségvállalást és az elhatározott másfél milliárdos törzstőke emelést neki pontosan össze kellett tudni vetni. És látnia kellett azt, amit mi akkor nem láthattunk, hogy ez a másfél milliárd elég-e ezekre a követelésekre vagy nem elég. Az derült ki, hogy ez nem elég. De nem csak az ügyvezetőnek kellett volna ezt látnia, hanem a termelőket képviselő Böjtös Lászlónak is, a felügyelő bizottság élén. Még egyszer mondom, a termelőket és az ő érdekeiket képviselő Böjtös Lászlónak, a Nyugat-Agro Kft. ügyvezetőjének, a felügyelő bizottság élén, hiszen neki az volt a dolga, hogy a társaság működése számviteli szempontból, gazdálkodás szempontjából törvényes keretek közt folyjék és a társaság ne vállaljon nagyobb kötelezettségeket annál, mint amit kifizetni képes. Böjtös László a termelők képviselőjeként ült ott. Én például nem hallottam, hogy a felelősök között a nevét akárcsak megemlítették volna.
-A felelősök között leginkább az önkormányzatot illetve önt említették meg és többen úgy nyilatkoztak, hogy a régi vezetés idején még csak-csak fizettek, az új tulajdonos idején viszont elmaradtak a fizetések.
-Május 30-án elég nagy volt a kintlévősége ennek a társaságnak, amikor a 2012-ik évi mérlegét elfogadtuk. A mérleg az, ami igazából lezár egy évet és akkor még Politzer József volt az ügyvezetője a cégnek és semmiféle új vezetésről nem volt szó. Április 22-dike - a mi birtokba lépésünk – és május 30-dika között az történt, hogy a törzstőke emelésnek köszönhetően a társaság elkezdte kifizetni a legrégebbi tartozásait. A legrégebbi tartozásokat egészen az április 9-ig lejárt számlákig ki is tudta fizetni a társaság, az új ügyvezetés pedig már nem keveredett adósságba, hiszen azonnal, minősítéskor fizetett a beszállított alapanyagért. Vagyis azok a tartozások maradtak meg, amikre már a törzstőke emelésből nem futotta, amik április 10-ével kezdődően jártak le. Nem akkor keletkeztek, hanem akkor kezdtek lejárni és jellemzően hatvan nappal korábban keletkeztek!
-Visszatérve az iméntiekre, ez azt jelenti, hogy az április 9-éig lejáró számlákat rendezte a cég, így történt az, amiről a gazdák is beszéltek, hogy tartozásaik egy részét kifizették?
-Így van. A legtávolabbi tartozásoktól indultunk és igyekeztünk azt a pénzt minél több tartozás kiegyenlítésére fordítani. Egyébként az az április végi-május eleji 70-30 arányú egyezségi ajánlat változat, ami egy tárgyalási pozíció volt, az erről akart szólni, hogy minél több tartozást ki lehessen fizetni és a társaság működése folyamatos legyen, hiszen mindenkinek az a jó, ha a folyamatosan beszállított áru ellenértékét megkapja. Ezt a 70 százalékot viszont akkor nem fogadták el, volt, aki rögtön elszaladt vele egy politikai párthoz. Én azt gondolom, hogy a mostani egyezségi ajánlat már 70 százalékról nem fog tudni szólni, tehát az egy sokkal jobb pozíció lett volna abban az időpillanatban.
-Több olyan sertéstenyésztő is van, aki annak ellenére is szállít be most a húsgyárnak, hogy a cégnek van tartozása felé, mások pedig már nem partnerei a társaságnak, mindaddig, amíg a nem kapják meg pénzüket. Mit gondol erről?
-Piacgazdaság van, a Pápai Hús jelenleg minősítéskor fizeti a beszállított élőállatok ellenértékét. Ha valakinek az nem jó üzlet, hogy három-négy napra pénzéhez jut, hanem inkább hosszabb fizetési határidőre máshová viszi el a sertéseit, az az ő döntése. Ha úgy gondolja, hogy ezzel a saját kockázatát csökkenti, én azt kívánom neki, hogy döntsön jól. A Pápai Hús 1913 Kft. a beszállított állatok ellenértékét a csődeljárás folyamán is folyamatosan fizette, sőt az elmúlt hetekben növelte a vágásszámot is.
-A cég ügyvezetője vette át azt a petíciót, melyet a gazdák készítettek a hétfői demonstrációra. Ismeri ön ennek a tartalmát?
-Igen. Természetesen tiszteletben tartom a petíciót megfogalmazók véleményét, de a kívánt cél eléréséhez én másként fogalmaztam volna, bár feltűnt néhány olyan jogász, aki egészen megdöbbentő módon tájékoztatja ezeket a gazdákat és egészen alpári hangú leveleket képes írni, pedig eddig azt gondoltam, hogy az ilyen hangnem az ügyvédi hivatástól idegen. Hát meg kell tanulnom, hogy nem az. A petícióban foglaltak egy része teljesíthetetlen, főleg, ha ez a petíció nekünk szól, mert a földtörvényt mi nem tudjuk módosítani. Nem tudjuk azt a várakozást teljesíteni, hogy az önkormányzat szervezze át úgy a gyárat, hogy fizessen ki mindenkit, maradjon meg minden dolgozó és utána is működjön nyereségesen. Mi ugyan ezt szeretnénk, de ez még úgy tűnik, hogy a megelőző évek során - amikor sokkal több erőforrással rendelkezett a cég - akkor sem sikerült, vagy akkor ez nem volt cél, nem tudom, az egy másik meghatározó tulajdonosi kör idején volt. Egy dolgot lehet érezni ebből a petícióból, mit megértek, elfogadok, ez pedig az elkeseredettség és talán a kilátástalanság. Nincs közöttünk vita a gazdákkal, nem kell bíróságra mennünk, hiszen elismerjük az ő követeléseiket, azok jogszerű követelések! Azt az árut ők beszállították annak idején ebbe a társaságba, akkor a kifizetést megígérte neki az, aki átvette, aláírta a szerződést, ránk pedig olyan örökséget hagyott, amit utána nem tudtunk teljesíteni. Mi a társaság minden mozdítható vagyonelemét felhasználjuk arra, hogy ezeket kielégítsük, de a társaságnak eddig tart az ereje. Nem tud többet, nem lehet kicsikarni belőle többet! Egy citromból pontosan annyi levet lehet kifacsarni, amennyi benne van. A vagyonfelügyelő azért van a társaságnál, hogy ezt a folyamatot ellenőrizze. Ez a társaság minden olyan mozdítható vagyonelemét, készpénzét, ami a működését nem lehetetleníti el, fel fogja kínálni a beszállítóknak a csütörtöki és pénteki egyeztetésen. Nem csak a gazdáknak, hiszen a gazdák követelése a kisebb, egy negyede az egésznek! Én tartok tőle, hogy azok, akik ezt az ajánlatot megismerik, mostani várakozásaikhoz képest csalódni fognak.
-Elkeseredettségről beszéltünk, de azért némi indulatot is lehetett látni a demonstráción: a kasza, kapa és a villa megjelenése ott a helyszínen is megdöbbentő volt.
-Azért a megelőző hetek üzengetéseiben néhányan már jeleskedtek különböző fenyegetésekkel, úgy tűnik, ezzel együtt kell élni, bár különösen visszataszítónak tartom, ha egy korábbi tulajdonos fenyegetőzik, hiszen többek között az ő felelőssége, hogy ide jutott a gyár. Ami pedig a kapával, kaszával, vasvillával való egyelőre demonstratív fenyegetőzést illeti, remélem, viccnek szánta az úriember, vagy ha nem annak szánta, akkor megjön az esze és ezeket villámgyorsan elteszi, mert ahogy mondtam, a demonstráció a véleménynyilvánítás jogszerű formája, az életveszélyes fenyegetés azonban egy jogállamban nem tolerálható eljárás.
-A gazdák azt mondják, akár Budapestre is elmennek és a Parlament vagy a minisztérium előtt fognak tiltakozni és fogják követelni jogos pénzüket.
-Megfelelő keretek között az éppen olyan jogszerű véleménynyilvánítás, mint amilyen ez volt, azonban azt tudni kell, hogy sem az önkormányzatnak mint tulajdonosnak, a magyar államnak pedig főleg nincs mögöttes felelőssége a gazdasági társaság ügyeiért. A magyar állam különösen nem tehető felelőssé azért, hogy egy gazdasági társaság és üzleti partnerei közötti szerződések teljesültek-e vagy sem.   

Készült a Pápai Városi Televízió felvétele alapján.