Jelenlegi hely

25 éves Pápa Város Képviselő-testülete

Országszerte ezekben a hetekben ünneplik a települések az első önkormányzati választások negyedszázados jubileumát, az első helyi önkormányzatok létrejöttét. Pápa Város Önkormányzata ma délután 14 órakor – percre pontosan 25 évvel az első alakuló ülés után – ünnepi testületi ülésen idézte fel az előző két és fél évtizedet.

A Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ színháztermében tartott rendezvényre a jelenlegi testület és bizottságok tagjai mellett meghívást kaptak mindazok, akik tagjai voltak az előző önkormányzatoknak és azok bizottságainak, meghívást kaptak a város kitüntettjei, a város intézményeinek és gazdasági társaságainak jelenlegi és korábbi vezetői.
Az ünnepi program a Himnusz hangjaival kezdődött, majd olyan művészek, előadók, ifjú tehetségek léptek színpadra műsorukkal, akik pápaiként sikeres életutat jártak be a művészetek világában, vagy tehetségük e jövőt tartogatja számukra. Milus Fruzsina, a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakközépiskolája néptánc tagozatos végzős hallgatója széki népdalokat adott elő, Kincses László Rab Zsuzsa: Otthagyott városom című versét szavalta, Tóth Judit hegedűművész Bach D-moll partitájából adott elő két tételt. Pintér Ádám középiskolás diák saját írásából, A kicsi kő nagy utazása c. művéből olvasott fel részletet, a műsort pedig Fodor Bernadett operaénekes zárta, aki Ponchielli Giocondájából: A románc című részletet adta elő Horváthné Eisenbeck Ágota zongorakíséretével.

Az ülést Áldozó Tamás polgármester nyitotta meg, ismertetve a közgyűlés napirendjét: az önkormányzat 25 éves jubileumáról való megemlékezést. A képviselő-testületi ülések hagyományos forgatókönyve alapján a városatyák megszavazták a napirendet, majd a városvezető szólt a megjelentekhez.
Beszédében köszöntötte mindazokat, akik az elmúlt 25 évben részesei voltak az önkormányzati munkának és megemlékezett azokról, akik ezt a jeles jubileumot nem érhették meg. Pápa Város Önkormányzatának 25 éves tevékenységéről rendhagyó beszámolót láthattak a jelenlévők, a Pápa Városi Televízió archív anyagainak felhasználásával készült közel fél órás film idézte fel a múltat.

Ezt követően Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. Visszatekintett a központi tervezésre és a valódi közösségek felszámolására alapozott szocialista rendszerre, az egy központból, valamilyen tervező ész által irányítani kívánt társadalomra, mely messze alacsonyabb hatékonyságú, mint az, ahol a feladatokat ésszerűen, a kiigazítandó dolgok természetéhez és számához igazítva megosztják a társadalom különböző szereplői között.
-E szereplők – az egyén, a család, a közösségi szerveződések, jogi forma nélküli társulások, az egyházak, a piac és a központi kormányzat – között fontos, semmi mással nem helyettesíthető szerepe van a települési önkormányzatoknak. Az önkormányzatiság értelme és társadalmi haszna nem csak technikai jellegű, nevezetesen, hogy hatékonyabbak lehetünk a különböző szintű önkormányzatok igénybevételével, mint pusztán a mindent egy központból való igazgatás által. A helyi kormányzás szabadsága nem elégséges, de szükséges feltétele egy igazságos társadalmi rend létrehozásának és fenntartásának is. Nemcsak hatékony, de igazságos is, ha a döntési jogkörök nem kerülnek magasabb intézményi szintre annál, mint ahol a döntéshez szükséges információk teljes körűen rendelkezésre állnak, s amely szinten az érintettekre háruló költségek és hasznok összegezhetők. A hatáskörök ilyen megosztásának, s az igazságossággal való kapcsolatának hangsúlyozása nem új, valamilyen modernkori társadalomtudományi fejlemény, hanem a kereszténységben fogant ősi tudásunk, amit a szubszidiaritás elveként írunk le – fogalmazott. Hangsúlyozta, az igazságos és hatékony feladatmegosztás elve azonban korántsem szűkíthető le a központi kormányzás jogköreinek alsóbb szintekre delegálásának végtelen folyamatává. Az igazságosság és hatékonyság érvényesüléséhez néha éppen a központi államhatalom megerősítése szükséges, s az ennek hiányából fakadó tragédiákra is bőven szolgáltat példát a magyar történelem. A házelnök több történelmi eseményt is felsorolt, melyek az elmondottakat igazolják, majd a rendszerváltoztatás időszakára emlékeztetett.
-Az elmúlt 25 esztendő egyik legjobb, időtálló politikai teljesítménye a magyar önkormányzati rendszer – emelte ki beszédében, hozzátéve, a rendszerváltoztatás idejének lelkesültségében nem számoltak súlyának megfelelően minden fontos, a modern önkormányzást lehetővé tevő tényezővel és a helyi közigazgatás feltételeinek megteremtése túlmutatott az önkormányzati rendszeren és a teljes államszervezetet érintette.
-Az új, 2011-ben elfogadott önkormányzati törvény megalkotásának alapvető célja egy modern, költséghatékony, feladatorientált önkormányzati rendszer kiépítése volt, melyben újrafogalmazható az állam és a helyi önkormányzatok közötti munkamegosztás. Az is egyértelmű cél volt, hogy meg kell szilárdítani a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetét, adósságállományukat csökkentve, megszüntetve, fenntartható finanszírozási pályára kell állítani az önkormányzati gazdálkodást.

Kövér László kiemelte az önkormányzatiság ereje által végbement fejlődést a településeken és kitért Pápa városára is, melyet 1990-ben egy szociológiai tanulmány rebellis városnak nevezett. Megemlítette a gyorsan felzárkózó infrastruktúrát, a megszépült köztereket, a feléledő és virágzó közösségi életet, a megújuló erőfeszítéseket a foglalkoztatás terén fellépő kihívások megválaszolására.
-Mindezek a külső szemlélő számára a fejlődés egyértelmű bizonyítékai, melyek az önkormányzat céljainak és a helyi közösség igényeinek összhangjából is fakadnak – mondta, majd elismeréssel szólt a város vezetőinek tevékenységéről és a város polgárainak ezidáig nyújtott támogatásáról.

Az elmúlt 25 esztendőre emlékezett dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő, államtitkár, a város korábbi polgármestere is, aki 21 éven át állt Pápa élén. Felidézte az 1990. október 26-án tartott alakuló ülést, amikor első alkalommal választották polgármesterré és felidézte mennyi munkát, fejlesztést kellett elvégezni a városban, mely a szocialista időszakban számos hátrányt volt kénytelen elviselni.
-Kézzel foghatók és láthatók azok az eredmények, melyeket az 1992-ben készült rendezési tervben fogalmaztunk meg. Kijelöltük, hogy mi hová fog kerülni: kijelöltük a sportcsarnok helyét és ma ott van, kijelöltük, hogy hol lesz a leendő strandfürdő és ma ott van, és kijelöltük a belső elkerülő útvonalat, ami szintén ott van, ahová terveztük – sorolt fel néhány fontos fejlesztést. Dr. Kovács Zoltán úgy fogalmazott, a jelenlegi képviselők nagy kihívás előtt állnak, hiszen egy hasonló 20 éves rendezési tervet kell kitalálniuk, hiszen egy újabb korszakot lehet nyitni. A volt polgármester köszönetet mondott egykori kollégáinak és megemlékezett azokról a munkatársairól, akik ma már nem lehettek az ünneplők között. Beszéde végén felhívta a figyelmet arra, sok munkát elvégeztek az elmúlt 25 évben, de van még feladat bőven a következő évekre is, és jó tervezéssel, megalapozott pénzügyi konstrukciókkal tovább lehet lépni azon az úton, amelyre 1990-ben együtt lépett a város. Ehhez kívánt jó egészséget és sok erőt, kitartást dr. Kovács Zoltán.

Az elhangzottakhoz kapcsolódóan Áldozó Tamás polgármester megemlítette, a városban az elmúlt 25 évben – mai értékén számolva - 309 milliárd forintot költöttek el az önkormányzatok, s ebből 50 milliárd forintot fordítottak fejlesztésre, amiből épült, szépült a város.
A városvezető bezárta a képviselő-testületi ülést, az ünnepi program pedig látványos néptáncműsorral ért véget: Németh Eszter és Kiss Balázs, a Magyar Állami Népi Együttes táncművészei valamint Benkő Dávid és Morvai Veronika, az ExperiDance Társulat táncművészei léptek színpadra kalotaszegi táncokkal, melyhez a talpalávalót Németh Dénes zenekara húzta.