Jelenlegi hely

130 éves a Pápa és Térsége Ipartestület

Idén 130 éves a Pápa és Térsége Ipartestület. Ez alkalomból jubileumi iparos napra invitálták szombaton az érdeklődőket a Pápai Szakképzési Centrum Acsády Ignác Szakképző Iskolájába.
Az ünnepély a Himnusz hangjaival kezdődött, majd egyperces néma felállással adóztak a Pápa és Térsége Ipartestület elhunyt tagjai emlékének. Rittenbacher Patrik szavalt Márai Sándor: Füves könyvéből részletet, majd Ipsicsné Nagy Erzsébet és Ipsics Péter tánckoreográfiáját láthatta a közönség a NOX együttes Tűztánc című dalára.

A megjelenteket Szabó Tibor, az Ipartestület elnöke köszöntötte elsőként, aki beszédében áttekintette az Ipartestület 130 évét.
- Magyarországon több mint 400 évig működő céhrendszer a 19. század utolsó évtizedeire elavult, az ipari fejlődés gátjává vált. Az 1872-ben kiadott ipartörvény kimondta megszűnésüket, és az új ipartörvény értelmében sorra alakultak meg az ipartestületek. Pápán 1886. október elsején alakult meg az Ipartestület az Ipari Minisztérium által jóváhagyott szervezeti szabályzattal. Első elnöke Koczka László volt. Az akkori székhelye még a Major utcai Takács- (Kandlich) féle házban volt. Az iparosság jövőképe nem volt reményteljes a városban, hiszen Pápa csak későn kapcsolódott be a század végi országosan felgyorsuló ipari fejlődésbe. Az I. világháború, majd az intézményeket alapjaiban megkérdőjelező Tanácsköztársaság az iparos-érdekvédelmi szervezeteket sem hagyta változatlanul. A jelenlegi székházat 1914. július 12-i rendkívüli közgyűlés javaslata alapján vette meg az akkori ipartestület, az akkori pénznemben kifejezve 28 ezer koronáért.  

A világgazdasági válság idején, a nehéz gazdasági viszonyok mellett még jobban összefogott a városi iparosság. 1936-ban nagyszabású jubileumi esztendőt rendeztek a Pápai Ipartestület fennállásának 50. évfordulójára. Az Ipari Minisztérium rendelete értelmében az ezt követő évben ki kellett alakítani a testületeknek a területi képviseleteket, ekkor alakult meg Pápa városában a Pápa és Vidéke Ipartestület, mely 49 község iparosságát tömörítette magába. Pápa városának és környékének kisipara és kiskereskedelme a II. világháború ideje alatt nagy károkat szenvedett. A háború okozta veszteségek helyreállítása példás összefogással indult meg, melyben az iparosok az elsők közt voltak. Felülről kezdeményezve 1946-ban az Ipartestületeket felváltotta a KIOSZ, melynek még ebben az évben elfogadták az alapszabályát. Ezt követően nehéz idők következtek, az erőltetett államosítás, a felülről jövő irányítás, mely megcsorbította a helyi szervezet önállóságát. A 80-as években azonban változás állt be, a kisipar rangjának megfelelő elismerést kapott. A Pápai KIOSZ 1986-ban a kiváló alapszervezet kitüntetést kapta meg. Még ebben az évben a 100 éves jubileumát ünnepelve jubileumi termékbemutatót tartott, a kisiparosok termékeiből. Időközben a székházat államosították, már KIOSZ néven azonban kezelői jogot kapott a testület. A székház 1989-ben visszakerült a testület tulajdonába, mely az iparosok, és a város önkormányzatának összefogásával lett felújítva, a millennium évében ünnepélyes keretek közt lett átadva – mondta az elnök. Majd hangsúlyozta, az, hogy a testületük a mai napig fennmaradhatott, kiváló iparosainak kereskedőinek, meghatározó egyéniségeinek köszönhető, akik 3 fő szempontot tartottak maguk előtt: a szakma szeretetét, a szakma iránti állandó tanulási vágyat, és a megrendelői kör maradéktalan kiszolgálását.


Az ünnepélyen Szabó Tibor köszönetet mondott szervezetük kiváló iparos és kereskedő tagjainak, akik az elődeik hagyományit ápolva nem csak a maguk gazdasága területén tevékenykednek, hanem felajánlásokat tesznek a város és más szervezetek javára. 
A jubileumi rendezvényen Unger Tamás alpolgármester is köszöntötte a megjelenteket, aki mint mondta, a pápai ipartestület a helyi vállalkozásoknak az egyik legfontosabb képviselője.
A testület összefogja a mikro-és kisvállalkozásokat, folyamatos tájékoztatást adva nekik a különböző pályázati felhívásokról, jogszabályi változásokról. Fontos szerepet játszik az érdekképviseletben is. Elmondható, hogy az ipartestület egy erő a városban. Reményeit fejezte ki, hogy a pápai ipartestület még hosszú évtizedeken keresztül segíti a helyi vállalkozások munkáját, lesz erejük és kitartásuk ehhez a feladathoz, s képviselik a helyiek érdekeit. Gratulált Szabó Tibor elnök munkájához, aki 15 éve látja el ezt a feladatot, s további jó munkát kívánt neki. Isten áldja a tisztes ipart! – mondta az alpolgármester. 
Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke is gratulált a jubiláló ipartestületnek, majd Szabó Tiborral együtt átadták a kitüntetéseket.


A Magyar Kézművességért Díj arany fokozatában dr. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium Parlamenti Államtitkára, miniszterhelyettes és dr. Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár, országgyűlési képviselő részesült, akik a székházuk felújításában végzett elévülhetetlen támogatásukért, és pályázataik sikeres lebonyolításáért vehették át az elismerést. Az ünnepélyen átadták még a Pápa és Térsége Ipartestület 25 éves jubileumi emléklapját, az IPOSZ-díjat, a kézműipar szolgálatáért emléklapot, az ezüstgyűrűt, továbbá az arany- és ezüstkoszorús mester kitüntető címet. Pölöskei Lászlóné, Lőrincz Péter, Belloni Györgyné és Végh József ezüstgyűrűben részesültek Végül a Pápa és Térsége Ipartestület tagjai köszönetet mondtak Szabó Tibornak munkájáért. A rendezvény a Gráciák műsorával, állófogadással és a születésnapi torta elfogyasztásával zárult.